Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - A lakás kihasználása. Téli életmód

mult télen feküdt külön ágyba. Férje hónapokon át betegeskedett, nem tudott volna pihenni jól, ha megosztja a hálóhelyet, így ő külön feküdt le, de annyira megszokta, hogy nem feküdt vissza a gyógyult férje mellé sem. Más öregeket, akik külön aludnának, jobbára az egyik fél betegsége szokott elválasztani. Az ilyenek nem minden nosztalgia nélkül mondogatják "jobban melegítik egymást, egy ágyban". A hálóágyak mind rövidek, felnőtt személy nem nyújtózkodhat ki bennük. E rövidség magyarázatát az alvásmódban is kereshetjük. Kinyűjtózva. egyenesen nem szokás aludni. Felhúzott térdekkel fekszenek az ágyban, mit maguk így jellemeznek; "egymás görbejibe alszunk". A ház elkészítése az alvásra,különösen népes családnál, ugyancsak megbolygatja a szoba rendjét. Az ágyak alól kihúzott dikó vagy dikók a szoba közepét töltik ki, - lehetőleg hosszában helyezik el őketj az elsőt a kemence és a hátsó ágy között, a másodikat ennek fejénél. Ugyané helyekre rakják a szalmazsákokat is.A székekkel, padokkal szélesített lócák, a kemence vagy az asztal környékét változtatják meg. A nappal oly tágas, üres szobaközép népes család esetében, éjszakára annyira megtelik, hogy közlekedni is alig lehet benne. Reggelre kélve azután a gazdasszony felágyai, helyre tolják a dikót, kiteszik a szalmazsákokat - s a szoba viszszanyeri merev, egyszerű arcát. TéJLi_munkák Téli időben, a hideg, füstös, nyitott kémányű konyhában nem lehet huzamosan tartózkodni. Csak a fűtés és főzés legszükségesebb idejét tölti /vagy töltötte/ itt a gazdaszszony, a főzési előkészületeket, a tésztagyúrást, dagasztást stb. a meleg szobában végzi. Jó gazdasszonyok nagy hidegben is a pitvarban mostak, a kényelmesebbek a mosással is behúzódtak a szobába. A napi munkák lebonyolítása a kemence környékén, a ház köznapi felében történik. Ide hozzák be a tálat, teknőt,