Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Szilágyi Miklós: Turkeve és Öcsöd kertes települése

letöretett Bárdi Mihály Ujjonnand tsinált hazának Kéménnyé s kementzéje le-töretett Bagymási Sándor Marha Szinbol házat tsinált, mellynek Kementzéje le töretett s ablakjai le szedettek Lévai Benedek Színből házat tsinált, mellynek kéménnyé, Kementzéje le-töretett s ablakjai le szedettek Simon ?azekas György régi igen rosz házának igen rosz kéménnyé le-döntetett Zoltán Ferencs Istállóból házat tsinált Keimentzéje, Katlanynya le-töretett és ablak fái ki szedettek: de kéménnyé meg hagyatott az Istállóbéli bátrabb tüzelés kedvéért Szüts Simon György Uj ház falat rakott, mellynek edgy szegeletet rendetlenül az árok külső Parttyáig ki tette ennek köz fala ki hányatott, hogy maga az Árok Parttól bé felé egy ölnyire szedje széllyel a' falat meg hagyatott. Azon kivül több része meg engedtetett olly véggel hogy fordíttasson Istállónak P. Tóth Mihály Istállóból házat tsinált Kementzéje, Katlanynya le-töretett és ablak fái ki szedettekj de kéménnyé meg hagyatott az Istállóbéli bátrabb tüzelés kedvéért." A kertek további beépitését tilalmazó intézkedés feltétlenül figyelmet érdemel azon tul is, hogy az ólaskertek kétségtelen meglétét, s a XVIII. század végére tehető fokozatos felbomlását dokumentálja. Felhívja a figyelmet arra is, hogy esetleg sikerrel járhatna a Helytartótanács levéltárában végzendő kutatás a kertesség XVIII. századi elterjedtségének megállapítására. Nem valószínű ni., hogy az idézett rendelkezés kizárólag Turkevét érintette. Valószínűnek látszik, hogy a rendelkezés kapcsán jőnéhány jelentés, talán mérnöki felmérés is készült áz őlaskertes településekről. Ugyancsak az ólaskertek megszűnésének körülményeire figyelhetünk fel Öcsöd esetében. Az ólaskertek megszüntető-