Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

Bontás /immagináció/ /Cantacio/ /A rontás tudós által való gyógyítását lásd a "Tudós" címszó alatt./ Toltak olyan általánosan elismert gyógyító eljárások, amelyeket az emberek egymástól tanultak, s tudós közreműködése nélkül alkalmaztak. "Ezelőtt történtek olyanok, hogy a bába megsimogatta a gyereket, oszt a gyereknek nem mozdult a lába, akkor egy fejsze fokával megveregette a gyerek ruhaját,megcsavargatta, őtán nem lett semmi baja a kis ruhának. Majd oszt mentem a kútra, oszt a bába ott ült a kerítés mellett, jajgatott nagyon, nyomkodta a nyakát. Hozzászóltam, de nem kellett vőna, mert akkor meghalt vóna." "A bábák azok sok kárt tettek. Én is vótam a posasba /szárazmalom padlása/ malomporír, oszt abba fürösztöttük a gyereket, akit a bába megrontott." "Kilenc fa főzetibe fürösztötték meg a gyereket,oszt nem használt. Utána a bába megsimogatta, oszt jól lett." "A benti küszöbön megveregették a gyerek ruháját háromszor, osz tán a bába mán alig tudott menni,csupa seb lett." "Olyan is vót, hogy a megrontott gyerek pelenkáját összecsavarta az anya oszt a balkezibe vette, oszt a baltérdin keresztülvette háromszor, oszt jobban lett a gyerek." "Olyat is hallottam, hogy ha bántják a kicsit,szegygyük össze a himmi-hummiját, oszt mírjük meg." "őtán olyat is hallottam, hogy a pelenkát bevagdosták balkézzel, oszt ha akkor sem javult a gyerek, akkor az ollót befűtötték a kemencébe és ott pattogott az olló. És azt mondták, hogy az égett, aki megrontotta. Meg is gyógyult a gyerek, a bába meg beteg lett." "Ha a gyerek rítt, azt mondták, hogy tegyél a lapátra egy pár csutkaparazsat, arra tyukszart, azon kellett megfüstölni a bölcsőt, meg a gyereket is." "Mondták azt is,hogy menjek Bajomba tömjénér, oszt elébem feküdt egy nagy fehér kutya, megszólalt emberi nyelven, hogy hova megyek, szeren-