Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

- 41 hogy egy-egy hunét nejr tudta magával vinni a haldokló, bevallotta, megkönnyebbült, utána meghalt. "7ót egy ember,oszt az szegény vót, a bátyja meg gazdag vöt nagyon. Oszt eccer, mikor ment vóna hozzá, hogy segiccsen rajta, hát a kutyákat ráuszította, kizavartatta vélek a tanyábul. Oszt az ember feligette a bátyja lógerittOdaégett oszt sok szegény embernek is a kenyere. Nem tudta azt meg senki, hogy ki vót. De az ember nem tudott meghalni, mig be nem vallotta. Nem az bántotta, hogy a testvérjijé odaégett, hanem hogy a sok szegény emberé odaigett, az bántotta." Ha tul hosszura nyúlik az agoni^álás ideje, balra fordítják a haldoklót. A tollpárnát kiveszik a feje alól. "Még tán az is visszatartja a lelkit." Évszakok szerint a fődfakadást_, a nagj__ara_tás_t és a falevéJLhulHst tartják a gyakori halálozási időnek. Ennek a hiedelemnek racionális alapja van. Mivel a klímaváltozások az egészséges ember szervezetét is fokozottan igénybeveszik, a beteg ember kevés erejét a betegséggel együtt felőrlik. A halál beállta A halál beálltának a napszak szerinti ideje a naplement, a nap feljött és az éjfél.Az utóbbi időben már becsukják az ablakot, hogy a halott fel ne fuvódjék, a régi öregek azonban kinyitották, nehogy "bennrekedjen a lelke". Ha éjjel hal meg valaki, akkor azonnal hírt adnak a hozzátartozóknak. Felkeltik a háznál alvó gyermekeket, "mert a halott lelke könnyen magával vihetne az alvó lelkét". A halott állát felkötik, szemét lecsukják, ha szükséges, pénzzel lenyomják. /A fentiekben már láttuk az okát./ Felöltöztetik, amig mindene hajlik. Kezeit kinyitva melléhelyezik, - nem kulcsolják össze - lábát fehér "pertlivel" összekötik. Utána a földre, gyékényre, vagy rongyszőnyegre teszik. Ha megmosdatják a halottat, akkor a vizet a pernyelyukba öntik. A férfi halottat megborotválják szárazon