Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

- szappan nélkül - a borotvát mellé teszik, mert "azt lökhetné el a borbély, avval nem borotválhat többet." A halottas háznál a tükröt letakarják, mert "megmozdulna benne a halott arca". Az órát megállítják, a tüzet kioltják. A konyhaajtóra kiteszik a gyászt. "A halottas ház ablakán nem jó benézni, mert sárgaságot lehet kapni." A halottnak csendítenek

, - h

irharangn

ak is nevezik négyszer kezdik a férfiaknak, háromszor'a nőknek. Van aki délben, délt is, este nyugtatót azonban mindenki huzat. Ha kisgyermek vagy szegény ember halt meg, akkor kis haranggal harangoztak ezelőtt. Ravatal A koporsót két székre rakják a mestergerenda alá ugy, hogy a halott lába az ajtó felé van. A koporsóba forgácsot tettek a lepedő alá, a feje alá való pránába is forgács került. Ha azonban a haja össze volt gyűjtve, akkor abból készítették a párnát. "Anyám sose lökte el a haját, hanem egy kis szütyübe /vászon zacskó/ rakta, oszt az ágymejjibe tartotta, abbul csináltuk a feje alá a párnát a koporsóba." "De arrul is jó vót az, hogy igy nem fájt a feje soha." Hogyha szülés közben halt meg valaki és a gyermek is meghalt, akkor egy koporsóba temették a gyermekkel. Ilyenkor oda rakták a gyermek elkészített ruháit is, hogy "tugyja mibe őtöztetni majd." A terhes asszony halálához az a hiedelem fűződik, hogy "halva is megszüli a gyermekét, mert egy testibe két lelket nem fogad be a főd". "Ha addig nem, hát a sir szélén megszüli, a sírba nem lehet letenni, míg meg nem szttV* li, még hallani is, ahogy pukkan." • Halottlátás, virrasztás A halottal virrasztani szokás. Rokonok, szemszádok, ismerősök mennek halottlátni. Estefelé mennek és" éjfélig maradnak. Sokan ugy tartják, hogy a halott hallja, amit be-