Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

mentsék, a bába kitörte ezt a fogat, ill. lerágta a hatodik ujjat. Beszélni nem volt szabad rőla, mert a bába vagy a gyermek meghalt volna.De azért a jelenlévők számontartották, és egymás közt mondogatták; "Csak tátos lesz az azir, csakhát nem lesz olyan veszedelmes." Emberfeletti képességet tulajdonítottak a burokban született gyermeknek, ha az anyja eltette a burkát. /Bővebben lásd a megfelelő helyen./ A hiedelem szerint a születés időpontjának jelentősége a következő: januárban születnek a vizibetegségben szenvedők, februárban a rákban elpusztulok, márciusban a viaskodők, viadalban elpusztulok, áprilisban a zavartak, nyavalyások, májusban az öregségig nyugodt életűek, júniusban a legegészségesebbek /"akkor fejlődik minden/, júliusban a bágyadtak, augusztusban az egészséges életűek, szeptemberben a hosszú életűek, októberben a változékony egészségüek, novemberben a rosszkedvű, zimankós természetűek, decemberben a nyugodalmas életű emberek. A keddet és a pénteket a születésre nézve szerencsétlennek tartják, ezeken a napokon szerencsétlen sorsú gyerekek születnek. Vannak még un. gonoszjáró napok; Luca nap, Szt. György éjszakája és karácsony szombatja. Ezeken a napokon mind szerencsétlen gyerek született, "mert olyan csillagzat alatt csak rossz sorsot Örökölhetett" • A szülésznő, hiedelmeik szerint különféle természetfeletti cselekményre is képes volt. Nemcsak rontani és gyógyítani tudott, hanem jósolni is. Ha éjszaka született a gyermek, akkor a csillagok állásából megjósolta a születendő gyermek sorsát.Ha az égi jelek nagyon rossz életet jósoltak,