Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

a rossztul" /boszorkánytól/. Arra különös figyelemmel ügyel, hogy magára ne ejtsen semmiféle tárgyat, mert meglátszana gyermekén. A környezetének is nagy gondja van rá, hogy se feléje, se éppen hozzá ne dotáljanak semmit /meglátszana a gyermeken/. "A rózsa skipü /piros foltos arcu/Szabó Imre arca azir lett olyan, mert a disznótorba hozzávágtak az anyjához egy darab vires hust.tt "Vót, akinek el vót vágva a szája középen, oszt ez azir vót, mert az anyjához hozzávágtak valamit." "Fűteni sem szabad a terhes anyának, mert ha megcsapja a láng, olyan lesz a gyermek." "Hogyha muszáj fűteni, akkor nagyon kell a lángra vigyázni." A tüzet azért nem fujhatja, mert hasfájós lenne a gyermeke. "Megijedni sem szabad, mert gyengefogalmuvá /hülyévé/ lesz a gyerek." "Nem szabad a macskát rugdosni, mert hasfájós lenne a kicsi." Az elmondottakra a terhesség első három hónapjában "ügyeltek", mert "akkorra kiformálódik a gyermek,meglát szik, hogy fiu lesz-e vagy lány. Lelke csak félidő után van, mikor megmozdul." Amelyik háznál várandós asszony van, sokat találgatják, hogy milyen nemű lesz a gyermek. A legtöbb helyen fiút várnak. "Akinek fia születik, annak megbocsáttatnak a bűnei" mondják, "líikor lefogyott a vászon a szövőszékrül, akkor kiszaladtak a csipkefával, oszt ha fiút vagy embert láttak meg először, akkor fiút jósoltak az állapotos asszonynak." Az első karácsonyi ünnepi köszöntőmondó neméből is azonos módon jósolták a házban születendő gyermek nemét. "Az állapotos cselédnek nem szabad vederre ülni, mert akkor mindig jánya születik." A terhes nő védelmét és a könnyű szülést elősegitő szabályok: "Fogat nem huzathat az állapotos asszony, mert nem áll el a vérzése, meg akkor minden gyerekkel húzatni kell neki, ha egyszer huzat." "Kifeszített kötél alatt nem bukálhat, mert nehezen szülne akkor." Természetesen az első