Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

I. Az emberi élet hiedelmei és mágikus cselekményei A fogamzás elősegítését, ill. annak gátlását célzó cselekmények. Az általánosan ismert hiedelmek Sárrétudvariban nem találhatók meg, A születési statisztikát vizsgálva feltehetjük, hogy ezeket a századfordulóig sem ismerték. A fiatalabbak ugyanis már egész sor ilyen célú tevékenységet gyakorolnak, ezeknek azonban mind racionális magyarázatuk van. A gyermeket igen korán munkára szoktatták, a korán született gyermek tehát ennélfogva segítséget jelentett a családban. Természetesen csak akkor,* ha erős, egészséges, eszes, ügyes, vagy éppen takaros. Arra tehát, hogy a megszületendő mindezekkel a tulajdonságokkal rendelkezzék, már találhatók mágikus cselekmények és tiltó rendelkezések A* Jzületés Terhesség Amikor az asszony tudomást szerez terhességéről, azonnal el kell mondania, különben néma lenne a születendő gyermek. "Megcsodálnia semmit nem szabad,mert olyat szülne." "Halottat nem láthat az állapotos cseléd, mert olyat szül." "Tököt ne lopjon aki gyereket vár, mert kopasz lesz a gyereke, lopjon inkább csöves tengerit, akkor hosszú haja lesz és szőrös lesz a hőnaalja." "A terhes asszonynak fel kell nézni a kéménybe, ha azt akarja, hogy szép, feketeszemű gyereke szülessék." "Büdösszáju ember mellett csak befogott orral mehet el, mert büdösszáju lenne a gyereke." "Az állapotos cseléd azért nem hurcolhattya fonákul kötőjét, mert nehezen szülne akkor. A kődökzsinór rátekeredne a gyerek nyakára, még meg is fojthatná." "Mikor villámlik, nem szabad kötő nélkül kint járni, mer szeginy időbe jobban kell filni