Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

SÍRRÉTUDVARI HIEDELMEK Sárrétudvari hazánk keleti felében,Hajdú-Bihar megye püspökladányi járásában, Bihar északnyugati szélén, a régi sárréti mocsár mentén fekszik. Egyetlen olyan helység, amelynek nevében a táj újkori neve megtalálható. /A 2VII. századig Kiskalota volt a Sárrét neve."

1

"/ A Váradi Regestrum 1214 óta tartja számon a községet Vduory néven,

2 1222-ben egy kiegyezés szinhelyeként emliti,^ tehát a tizenegyedik század végén már kialakult település lehetett. 1760-ig Udvary, utána Udvari.^ A mult század hetvenes éveiben Biharudvari, s a jelen század második évtizedében Sárrétudvari lett.^ A török világban Kiskalota peremvidék volt, lakossága állandó készenlétben állt a törökkel szemben, ennek az állapotnak az emlékét őrzi a falutól délre emelkedő halom, amely azért kapta az Crhalom nevet, mert a török időkben őrhelyül szolgált.

6 Tudvalevő, hogy abban az időben a legbiztosabb menedéket az ellenség által ismeretlen, járhatatlan mocsár szolgáltatta. Az udvariak is a mocsárba menekülhettek, mivel a község a török idők alatt lakott helységként szerepel, a dicális összeírásokban.' A ma is ott élő családok neveinek 1615-ben keletkezett iratokban való feltüntetése igazolja a folyamatos lakottság feltételezését.® A község határa 9.500 k.h., lélekszáma 4.500. Lakói magyarok, vallásuk református. A Debreceni Püspöki Levéltárban,az eddig talált legrégibb iratok 1615-ben az akkori időknek megfelelően tekintélyes létszámú Eklézsiát tartanak itt számon.^ Jóllehet a $E¿jyváradi Püspökség birtoktestéhez tartozott az udvari határt a köswég lakói megmaradtak az uj