Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

P. Madar Ilona: Sárrétudvari hiedelmek 23

vallásban. A hitvilág vizsgálata szempontjából nem közömbös a vallás minemiisége. Részint azért, mert a református religioban bennfoglalt kötelező bibliaolvasás folytán az Ószövetségből számos hiedelem bekerült a köztudatba, részint pedig a katolikus vallással szembehelyezkedő reformáció sokkal inkább eltűrte egy-egy kereszténység előtti valláselem továbbélését, mint a katolikus cselekmények folytatását. Ez lehet annak az oka, hogy a katolikus ünnepek javarészükben termékenységvarázsló jeles napokká váltak. Dolgozatunk alapja kizárólag saját gyűjtés. Négy éven át folytattuk ezt a gyűjtőmunkát. A hiedelmek mellett a társadalmi jelenségekre és a gazdasági kultúrára vonatkozó adatokat is gyűjtöttünk, távolabbi tervként ugyanis a község teljes népi kultúráját is fel szeretnénk dolgozni. A néphit-gyűjtésre forditott idő a helyszinen kb.4 hónap volt. Gyüjtőutjaim után, az anyag rendezése közben felmerült hiányosságok pótlására, felkerestem néhány pestre költözött udvari családot is, ezenkivül gyűjtöttünk adatokat az építőipari munkások udvari származású lakói között is, a budapesti munkásszállásokon. ^ A dolgozat címéül a hiedelmek körét jelöltem meg, nem rekesztettem azonban ki azokat a mágikus szokásokat sem, amelyek véleményem szerint szorosan a hitvilághoz tartoznak. Dolgozatunk szerkezete vitatható, mivel hiedelmeket tárgyalj elképzelhető lenne, hogy a természetfeletti erővel rendelkező személyek állnak a középpontban, annál is inkább, mert ezek a képzetek magukban is foglalják a hiedelmek nagyobbik felét. Az alábbi kísérlet mégis más szerkezetű: az embej_-kö^é_PDontú elgondolásból született, az emberi élethez közvetlenül fűződő hiedelmeket mutatjuk be elsőként, utána mindazt, ami közvetve kapcsolódik hozzá. Meg kell még említenem, hogy a célul tűzött teljes néphitanyag összegyűjtése csak részben sikerűit, kiváltkép-