Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)
Történeti adatok - népi iratok - Boross Marietta: Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántúlról
lom, hogy minden munkát el tudjon végesni, kénytelen idegen munkásokat toborozni." Ennek a nagyszámú földnélküli, vagy csekély földdel rendelkező agrárproletár rétegnek az embertelen munka- és életkörülményeire a két háború között több szociográfiai munka^ és mezőgazdasági statisztikai felmérés mutatott rá. De talán az irói toll erejével legdöbbenetesebben Illyés Gyula vázolta helyzetüket a "puszták népében". Helyzetük a mezőgazdasági cselédekénél is mostohább volt. Kötelességüket a birtokossal, a munkaadóval a közölt szerződéseknek a pontjai igen részletesen és körülményesen irják elő. Jogaikat először az 1898. II. tc. szabályozta papíron, de hatékony alkalmazására egészen a felszabadulásig csak elvétve, egyes uradalmakban került sor. Számuk a múltban sem volt csekélynek mondható, az 1930-as népszámlálás adatai szerint az ország mezőgazdasági népességének közel 1/3-át alkották. A többség közülük az ország dunántúli nagybirtokain talált munkát. Ismeretes ugyanis az a tény, hogy a Dunántúl a felszabadulásig nemcsak egyszerűen a nagybirtokok hazája, hanem a viszonylag fejlett nagygazdaságok gyűjtőhelye is volt. Itt a nagybirtok túlsúlya /43.5^/ - és a birtokoknak e viszonylagos belterjessége - és a bérföldek viszonylagos sűrűsége között kétségtelen az összefüggés.^ Nagyonis idevág Király Istvánnak a megállapítása; "a földjáradéknak és a bérlók profitjának nem egyetlen forrása volt az uradalmi cselédek kizsákmányolása. Sőt a földjáradék és a profit főtömegét a mezőgazdasági idénymunkások és napszámosok kizsákmányolása adta. Ez a mezőgazdasági proletariátusnak ez a része számszerűleg kb. kétszerese a cselédségnek." Különösen nagy a kereslet az ipari nöfényeket, nevezetesen cukorrépát termelő nagybirtokok esetében. Példaképpen hozzuk fel az ercsi cukorgyár közelében lévő Wimpfen birtokot, mely már 1906-ban is határterületének 800 k. holdján kapásnövényeket, főleg cukorrépát termelt, melynek meg-