Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Történeti adatok - népi iratok - Boross Marietta: Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántúlról

munkálására az uradalom saját cselédein és a közelben kapnat<5 munkásokon kívül mintegy ezer időszaki munkást hozatott. A hozatott munkásokat a helyi agrárproletárok nem mindig és mindenütt nézték jő szemmel. Ellenséges fogadtatásukról és ellenük tett panaszaikról több jegyzőkönyvet is olvashatunk. Példaképpen közöljük a székesfehérvári Állami Levéltárban talált Sárszentmiklós község birájának tanúvallomását, melyben "...hivatalosan előadja, hogy Pap Ármin birtokos-bérlő, a község határában eső Mindszentpusztai birtokára kivan munkásokat hozatni, állítólag azért, mert az ottani munkások a mult évben nem akartak nevezett birtokosnál munkát vállalni. Ezért Salából hozat munkásokat, mely esetben a községben /Sárszentmiklós, Fejér vm./ 50-60 család kereset nélkül maradna. "^ Átnézve a szerződéseket, tartalmilag megállapíthatjuk, hogy azok kezdetben majdnem kizárólag fükaszálási és aratási, cséplési munkák elvégzésére szorítkoztak. A későbbi szerződések a nyári mezőgazdasági munkákat bővítik tavaszi kapálások, füvágás, aratás, szántás, majd őszi betakarításával. A birtokosnak érdeke volt, hogy munkásai az egész idényben rendelkezésére álljanak, ezért mint ezt pl. gróf Széchenyi István kálmáncsai uradalmában látjuk, a munkaszerződésben a bérezés előírása progresszív volt. Az utolsó hónapokban kapták a nagyobb bért. Egyéb uradalmakban az első két heti, vagy egy hónapi keresetet tartották bent biztosítékul. A korai szerződésekből azt olvashatjuk, hogy a munkások nem meghatározott időre, hanem bizonyos munkák elvégzésére szerződtek, később az alkalmazott munkások időben kétfelé válnak; 1. / Egyik rész - és ez a nagyobb - hat hónapra szerződik, májustól október végéig! 2. / A másik rész bizonyos munka elvégzésére. Pl. tavaszi répakapálás, őszi répaszedés, vagy kukoricatőré8.