Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Történeti adatok - népi iratok - Boross Marietta: Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántúlról

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántúlról /1812-1944/ A Néprajzi Közlemények eddig is közölt aratási és az aratási munkákhoz kapcsolódd egyéb mezőgazdasági munkák el­végzését előiró szerződéseket. Az itt közölt aratási és más mezőgazdasági munkák elvégzését előiró szerződések Ny. Dunántúl két legnagyobb mezőgazdasági munkáskibocsájtó megyéjéből: Zala és Vas me­gyéből valók. A közölt szerződések közül az 1812-es az Or­szágos Levéltárból, az 1928-as és 1929-es a székesfehérvári illami Levéltárból valók. A többi szerződéseket kutatóutam alkalmával kaptam Gál Istvánná, Hadnagy Teréz kustánszegi, Balassa József letenyei és Gáspár Lőrinc felsőszölnöki sum­másgazdáktői, illetve 3ummásgazda özvegyétől. Zala és Vas megyékben - ugyanúgy, mint az ország többi munkáskibocsájtó vidékén - a sűrűbben lakott vidékek­ről kényszerültek távolabbi uradalmakba időszaki munkát vál­lalni. Különösen sok munkás verbuválódott Zala megyének az alsólendvai, a letenyei, a nagykanizsai, a novai és a zala­egerszegi járásából, Vas megyének a körmendi, a muraszombati ős a szentgotthárdi járások falvaiból. A mezőgazdaságban az időszaki munkások kialakulása és számbeli növekedése a mezőgazdaság kapitalizálődásával tartott lépést. Az itt közölt első szerződések a viszonylag fejlett nagybirtoknak számitó keszthelyi és nagykapornaki u­radalmakból valók. A szerződések sokasodnak a kapás növé­nyeknek fokozódó elterjedésével. Az időszaki munkások szük­ségességére Hagyó-Kovács Gyula, a cisztercita rend uradal­mainak jószágkormányzója is rámutat: "Ismeretes, hogy a me­zőgazdaságban egyes időszakokban munkatorlódás áll elő, ami annál nagyobb, minél többféle a kapások termelése. Az urada-

Next

/
Thumbnails
Contents