Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Szilágyi Miklós: Ballada Józsa Gyuriról

a földesúr természetes fiát ért jogtalanságra - magának Józsa Gyurinak a halála után. Nem kétséges, hogy a parasztság erkölcsi érzéke a társadalmi előítéletekkel szembeszálló földesúri gesztust szimpatikusnak találta. Az eseményeket analógnak érezte azokkal a balladai megformálású történetekkel, melyeknek témája ugyancsak a társadalmi előítéleteken diadalmaskodó szerelmi érzés. Ez magyarázza - egyrészt -, hogy más, hasonló hangulatú balladákból kölcsönzött motivummal fejezi ki az ur és szeretője egymáshoztartozását, másrészt, hogy az anekdoták etikai álláspontjától eltérően M

népi hősnek*' tekinthette Józsa Gyurit.^ Az eddig ismeretlen halladaszöveget közölve nem volt célunk a részletes elemzés. Egyetlen - s nyilván töredékes szöveg erre nem is adhat lehetőséget. Mégis szükségesnek tartottuk felhívni a figyelmet a ballada társadalmi hátterére, és - Kriza Ildikó fejtegetéseihez kapcsolódva - a ballada variálódásában fontos szerepet játszó affinitás jelenségére is további példát akartunk szolgáltatni. Szilágyi Miklós Jegyzetek 1. A Józsa Gyuri-anekdótakörről 1. Tóth Béla

, A magyar anekdotakincs. II.

2 Bp. é.n. 270-288. l.j fíáth-Végh István

, Bolond ünnep. Bp. é.n. 46-48. 1$ György Lajos

, A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Bp« 1934.i Uő., Yándor-anekdóták, I. rész. Budapesti Szemle

, 1935. 184-207. 1. 2. Jókai több figuráját /az És mégis mozog a föld Csollány Bertijét, az Egy magyar nábob Kárpáthy Jánosát/ róla mintázta, Vas Gereben, Egy alispán c. regényének egyik központi alakja. 3. A Józsa Gyuri-anekdótakörrel kapcsolatos adatgyűjtést