Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

Nagy Ilona: Egy ráolvasás szövegének átadása 20

• Bgy ráolvasó szövegének átadása Kiskunfélegyházi gyűjtésem során egy tanyasi adatközlőm emiitette, hogy amikor a lába megrándult, egy öregasszony ráolvasott. Kérésemre megpróbált visszaemlékezni a ráolvasás szövegére, de, mint mondotta, már akkor is csak az elejét meg a végét hallotta, a többit halkan és gyorsan mondta az asszony. A töredéket maga is érdekesnek tarthatta, mert annyi év után is könnyen felidézte*, "Amikor a Jézus Krisztus urunk elindult Jerikóból Szamaritánba, kificamodott szamarának a lába... Ahogyan az ott akkor meggyógyult,ugy gyógyuljon meg ez is." Kérdésemre elmondta, hogy az ő rokona is szokott ráolvasni. Másnap a városban a kapott cimen felkerestem Fazekas Lajost. 77 éves ember, nagyon szívélyes és nagyon komoly. Másfél órás beszélgetésünk során sokirányú kérdéseimre a tőle telhető pontossággal igyekezett válaszolni. Az árpa gyógyításáról volt szó. Szerinte ezt ugy lehet véghezvinni, ha a beteg háromszor megkerülve a kutat egy-egy árpaszemet beledob és közben háromszor ezt mondja; "Szaladj árpa, lekaszállak!" Megkérdeztem, hogy más betegséget szoktak-e ugy gyógyítani, hogy mondanak rá valamit. Az eddig gátlás nélkül, őszintén beszélő ember most egy kicsit habozni látszott és nagyon bizonytalanul mondta: - Hát szoktak, szoktak..• - Milyen betegségen lehet igy segíteni? Ismét zavart válasz; - Hát, ha valakinek megrándul a keze vagy a lába, vagy ha kelésféle van a lábán, olyan pokolvar... - És mit kell ilyenkor mondani?