Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1967)

M. Ladvenicza Ilona: Adatok a cigánykupecek lógyógyitó és mesterkedő eljárásaihoz

Tül lovakat vehessenek,ás azt árulhassák meg nem engedtetik, az náluk található lovak elvétele alatt..." Pozsony megye 1758-ban ugy határoz,^ hogy "lótartás az egész czigányságnak tiltatik". A lovakat egy éven belül el kell adniok, elkobzás terhe mellett. Kraszna megye 1762-es statútuma szerint^ "... A* Tzigányoknak Lovakat tartani Szabados ne légyen és a'kiknél most Lovak találtatnak, usque ad l-m distrahálják, különben azután tőllök simpliciter elvétetik". A különböző tilalmakkal a letelepítésüket is remélték elősegíteni, mivel lő híján, mozgásukban korlátozottak. Állandóan napirenden volt a cigányok lótartása a takarmány görbe uton való megszerzése miatt is, mert a vetésbe kicsapott lovak nagy kárt okoztak a mindenkori földtulajdonosnak. A tilalmak, zaklatások ellenére ez a foglalkozás sokáig tartotta magát, hagyományos foglalkozásnak számit nemcsak nálunk, de külföldön is mindenütt, ismeretanyaga apáról-fiúra öröklődött a családokban. A lókupecek kiválóan ismerték a lő természetét, értettek a beteg állat gyógyításához és közülük sokan a mesterkedő sekt ól sem riadtak vissza. A lógyógyitásra vonatkozó néprajzi kutatások egy része, a paraszti származású adatközlők ismeretei alapján kitér a cigányok ezirányú ismereteire, tevékenységére, de ezek legtöbbje inkább magát az eredményt, mint a gyógyitás vagy mesterkedés módját, folyamatát ismertetné. Nagy Czirok László^ egyik adatközlője szerint "A cigány a kehes lovat 10 perc alatt meggyógyítja, azaz elnyomja benne a kehet, aztán visszavezeti a vásárba s árulja mint egészségeset". "A cigány bilind-bolond leveleket göngyöl össze, kihúzza a ló nyelvét s ostornyéllel a szájából a bárzsingjába nyomja le." Márton László^ egyik adatközlője szerint "A cigányok bolonditő beléndekmagot adnak be neki, amitől elernyed s hagyja hogy fogdossák.." Katona Imreitanulmányában ismertet néhány eljárásmódot is melyeket jelentősnek tart, mert - mint megállapítja - azok eltérnek a szokásos és ismert mődoktől.pel-