Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

1336 "Hogy a gyereket ki ne cseréljék, a gyerekágyas minden este imádságot mondjon: Ur bejön házamba, Megáll a házam közepén, Lehajtván szent fejét, Kiadá szent lelkét, Ugy áldja meg az én házamnak minden legkisebb porcikáját, Hogy abba semmi rossz be ne mehessen." 1337 "Újszülött bölcsőjét szentelt vizzel beszentelték, iíást nem tettek bele." "Naplement után szenteltvízzel locsolták a kisgyereket, hogy meg ne verjék szemmel." 1338 "Ha a kisgyereket letettük a párnára, keresztet vetettünk a párnára." 1339 Ha vitték valahová a gyereket, gatyamadzagot tettek keresztbe a derekára, hogy meg ne rontsák. 1340 "Az újszülött kezére kék, vagy piros, vagy rőzsaszin, vagy akármilyen szinü szalagot tettek, hogy ne verjék meg szemmel. Sokáig rajta tartogatták, egy évesig biztosan." 1341 "Ha a gyereket vitték valahova, az anyák hugyos pelenk-val megtörülték az arcokat, mert különben megverik szemmel őket." "Az én anyám mindig letörülte a maga vizeletivel a gyerek arcát, ha szép gyereket vittek valahova. Levizelt egy kis rongyot, avval letörülte a gyerek arcát." 1342 "Ha valaki tudta, hogy a szeme árt, csipkodta, meg megverte, hogy ne ártson a szeme." "Aki tudta, hogy ver a szeme, addig csipkedte a gyereket, mig sirva nem fakadt - akkor nem ártott meg a szeme." Szop t_atő_ anya 1343 "Ha nem birta a kicsi kiszopni a tejet, oszt kifejtem pohárba, tűzbe kellett beleönteni a tűzhelybe, vagy a katlanba, hogy a hangya el ne vigye a tejet.