Cs. Pócs Éva: Zagyvarékos néphite (Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 3-4. szám; Budapest, 1964)

"Pejenkát kötő ttunk ide, hogy a tej el ne cseppenjen egy szál se." 1344 Ha idegen gyereket szoptatott valaki, meg kellett utána törülni a gyerek szája szélét az inge visszájával, hogy el ne vigye a gyerek a tejet. Baberi betegség a 1345 Karácsony böjtjén, ebéd, illetve vacsora előtt egyegy girizd fokhagymát esznek, hogy ne legyenek glusztasák. 1346 "Nagypénteken szoktunk megmosdani snPrnyen a Zagyvába, hogy szeplősek, rücskösek ne legyünk. NspföLkött előtt." 1347 "Első fürdető8 után, első szoptatás előtt a gyerek arcát az anyja tej ivei kellett megmosni, hogy ne legyen pattogásos az arca." 1348 "Aki először látta a gyereket, negköpködte, hogy az álmát el ne vigye." 1349 A gyereknek "a keresztanyja vett sárga szalagot,azt a kis kézire kötöttük, hogy sárgaságba ne jusson." 1350 "A rokon lányoknak mindegyiknek szalagot vett a menyasszony, hogy ne legyen magtalan. In is vettem hatnak szalagot." "Kontyoláskór kellett odaadni, mikor eljárták a menyasszonytáncot." 1351 Balázs napján "vittük a gyerekeket balázsolni a templomba. Felnőtt is ment. Hogy ne legyenek torokgyikba. Ma is viszik őket. Két gyertya keresztbe van kötve, azt tartja oda a pap a torkához, ráadja az áldást." 1352 "Gyereket keresztelő után a supelba kell bedugni a keresztelő paplannal letakarva, hogy ne legyen rivős, hogy nyugodtan aludjon."