Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

IV. Szőlőtermesztés

mind a magántermőé. A magántermő bora nincs ollan jó, de nincs is rá annyi gond* A szőllőt rendszerént háromszor kapáiiák* Tárassze bontáskor, asztán aratás előtt,szénatakarás ntán, ragy közbe és augusztus utőllán, amikor mégcsarabőllák, lésiméttyák, szüretre készittik elő a fődet* Könnyebb a lehulló szemeket főszénnyi. Többször kötik a szőllőt, hogy a szél a vesszőket lé né törgye* Még a napsugár is jobban éri, ha szépen áll. Kötéskor fattyazzák is, a szőlőkarón föllü még lémeccik a hegyit* A szépén gondozott szőllő jobban beérik* A szüret Előre hozzákészőnek.A presset kümossák, még a hordókat is* Bégen faorsős préssek rőtak* Tőfábu csinyáták őket. Allu rőt az aső bábány ragy bábán. Abba rőtak berésfe a lábak, amik a fösőbábánt tartották. Bggyik felü a lábak kü rőtak vésíé, abba rőtak a deszkák a: rigók. A másik régén rőt az orsó. Arre emeték, ragy eresztették a föső bábánt.Az orsó a bábán régin átment,csavarmenete emete a bábánt .kivel a bábán régig ném vót csavarmenet és, közepén kü vót vésfé* és oda vót betéve* a csavarmenetes fa,amiben az orsó forgott. A csavar felü a lábakon csak szegek vótak,másik felü rigók vőtak* Az alsó bábánra vót épétfé a garat. Hevederék vőtak rajta hosszába, még keresztbe, azok tartották a garatdeszkákat. A deszkáknak allu mélledés vót vésfé a bábánba. A garatdeszkákon küllü még csatornya is vót vésfé, amiben a must falhatott. A bábán mellé vót szerelvé a melence. Abba törték a szőllőt. Bégén tiporták is, mast darálón hajtyák lé. A garatot mégmerik falapátte darált szőllőve. Bátészik a kost és arra a papot, arra meg a föső bábánt engedik rá és préssőlődik. Mast már inkább vascsavaros préssek vannak.Igén sokfélé van. Bégi mintájúnk is, ujjak is* Ifen foglanak el nagy helet. Könnyen hordószhatók.