Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

IV. Szőlőtermesztés

ütetik. Ennek a karó mellé kilássák a belét, a likat és igyenessen ütetik, nem fektetik, mind a sima vesszőt. Gyökereit apró főddé betakargyák,lehetőleg a főd szinéve,fekete főddé. A fődre ganajt is tesznek, majd njra fődet. Iszt is föcsirkézik, föpupozzák lehetőleg homokke, vagy porhannyő főddé, hogy a hajtás könnyen kübnjhasson belü. Mikor hajtanyi kezd, kézzé megborzogattyák. Erre nagy gond van. A kötésná a fatytyát le köll szennyi, törnyi. A fattya, ha nem csipik le, eveszi a nedvességet a fővesszőtü. Leszedik a hónaljhajtásokat is. Néha ótványszőllőná első évbe is található apró fej. Második évben keveset, a harmadik évben már jól terem. Bszt permetezgetnyi köll. Amikor a levele hajt, vigyázzák, hogy a peronoszpóra né fnssa el, mer megöli a szőllő levelét. Azért kap egy %-03 permetet. A második permet erősebb, a harmadik legerősebb. Ha sok eső van négyszer is köll permetőnyi. A permet Kékgálicot, vagy rézgálicot écs csöbör vizbe oldanak föl. Száz liter vizbe tesznek egy kg. gálicot. A gálicot kis silingába teszik a viz tetejére napsütésbe.ügy hamar elázik. Régén harisnyaszárba is szokták ásztatnyi. Az oldatba ék kis meszet tesznek, ótot meszet. A gálicot a mesz megfoggya, rátapassza a levélre. A gazda asztán füjcsomóve a lébe aártogatfa rálocsól a tükőkre. Megnézi hogyan szárad, köll-é,higéttanyi, vagy elég-e bele a mesz. A második permetezésná a szinérü láttyák,miilen erüs a permet. Harmaccor is csak a locsolásba állapittyák még. Gyakorlatbu tuggyák mennyi gálic és mész köll bele.Higéttyák ha erüs, vagy erősittik, ha gyönge.Az erüs permet leégeti a leveleket. A gyönge nem használ. A szőllőleveleket a peronoszpóra elősször akkor lepi meg, mikor a levél kühajt A sok eső és köd is elősegétti. Különössen, ha süt a nap t • esik az eső, mikor az ördög veri a feleségit. Ez a ragya eső, vagy rogya eső. Utánna permetőnyi köll.Az ótfán szőllőt mindég figyenyi köll. A bora jobb,