Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

maradékbu. Malit is sütnek bein. Zsirozott tepszibe teszik, tejjel föltőttik. Cukrot ős tojást kevertek a tejbe ás öntő szt ék a kölest, ami elősször megfőtt, asztán szépen mégsüt. Ittktthuszták a sütőbü, még betdták. Süve ették fölszeletŐlés után. A malomba is el szokták rünnyi koptatnyi. Tan köleskopt atd is. / A hajdina Szintén másodnőTénynek termesztik. Rozsfődbe rétik, de ganajzás nékünn. Inná a legfontossabb, hogy a rozstorőt éccérre száncsák, mer ha küszárod a főd, a hajdina semmire sé mégy. Nem sokat termesztenek, de az őrségbe nagyon termesztik. Itt csak éggyes jdmddó gazdák foglalkosztak veié. Bggy időbe kötelező vdt a termesztésé az elmúlt évekbe. A tikok is szivesen megeszik, tojnak is tőle. Gyerekkoromba Öregpapáná még hajdinakoptatd hengerük is vdt fábu. Beásstatták a hajdinát, asztán mégszárogatták és lekoptatták a küső részét. Néha mozsárba is törték, mind a kölest. Fosztok belü levest,tették hurkába is,meg sütöttek belü malit is. Kapás növényik A kapás növényeket nem vetik, hanem ütetik. Azér nevezik őket kapás növényéknek, mert ütetés után a betakardttásig sok munka van velők, kapágatnyi köll őket, nem csak •ccér, hanem töpször is. A krumpli Mongyák étyszérüen krumpinak is, de ismerik a burgonya nevén is. Leginkább ganaj ózott rozsfődbe ütetik. Jobb, ha már össze van ganajozi** a főd. Nem éget agy a ganaj, ha szárasság van. Ha össze n. ACS elég ganaj, akkor tavassze ganaj óznak, és aszt alászántják, lehordozzák és az Ütetők kapává küligganak. Egymás mellé ának és sorba vág-gyák a likakat, amibe a magot teszik. Egyikük a magot szdrgya a likakba. Krumpimagnak a szép középnagyságd vagy valamivé kis-