Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

A vetés általában három szántásba kéről. Első szántás a toróozántás. A torószántás sikeren történyik. Nevezik eszt tarlőbuktatásnak és tarlóhántásnak is. De itt torót szántanak. Nem mellen. Aratás után, ha lehet éccérre szántyák a torót. Akkor nem szarod kü. Azér szántyák sikeren, hogy másoccor a keverőszántás méllebb lehessen, mer külömben az eke nem fog-gya meg, hanem csak ecsuszik a régi szántáson és összetólla aszt. Meg azér is siker a torószántás, hogy a gazmagvak gyorsan kükellenek és keverő szántásná aHu kerőllenek, erohaggyanak.A keverőszántás két-három hét múlva történyik a torószántás után. Vetőre legméllebben szántanak.Torószántás 4-6 cm, a keverő 8-10 cm, a vetőszántás 10-13 cm méll. Jó fődbe még méllebben lehet szántanyi. A rozstoró szántása után nem mindég kevernek, mer össze nem vetik be, hanem csak késő össze mégéccér mellen mékszántyák. Ez az.ugarlás. őszi méllszántásnak is nevezik. Akinek móggya van, az az őszi méllszántás előtt ganajoz vagy trágyáz. Ez igén jó,mer akkor tavassze leboronállák vagy léhordozzák, és ugy ütetnek bele. Elősször a rozstorót szántyák,utánna a búzát,esetleg az árpát, legvégül a zaptorót. A zaptorót nem szokták kevernyi, mer nincs rá üdő, még utánna ganajoznyi szoktak. Zab után csak ganajózás után vetnek búzát. A tavasziak alá mindég őszi méllszántást végeznek.űtemények alá és zab,még tavaszi árpa alá. Eszt tavassze csak leboronállák és vetik. A paragfődeket is rendesen össze szántyák még,hogy a téli fagy és csapadék mektörgyő, porhanyéccsa. Nyáron szántás és hordozás után lé is szokták a fődeket gurgóznyi,hok kü né ijzáraggyanak. össze nem gurgóznak. A nyári ganajt is össze horgyák kü a fődekre. k bránna A bránnát másfelé fogasnak nevezik. Itt csak bránnának mony-gyák. De néha boronának is. Van vazsbránna még fabránna is. A fabránna foga vasbu van, vaspántte van-