Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

nak a fogak föerősétfé. /Trapéz alakú./ Két ódalfábu, még öt kérésztfábu van. Két vaspáca fog-gya össze az ődalfákat. A fája lektöbször bükfábu készől. A bognár csinyálla, ha nem maguk. A fogakat a kovács szereli bele. Az ódalfái 140-150 cm hosszik. Az első keresztfa 45 cm széles, az utolsó 110120 cm. Az első kérésztfán kapocs van, amivé huzatnyi lehet. Háttu még kötél van rákötfő a két végire, hogy emenyi lehessen, ha méktellik gazze vagy esetleg szórnásganaj

je. Az első kérésztfába két fog van, a másodikba három, a harmadikba négy, a negyedikbe öt, az ötödikbe hat, még a kérésztfák között az ódalfákba is van kétfelü égy-égy fog. Összesen harminc. A vazsbránna két-három levélbti áll.A magtakaró három levélő. A vazsbránna éggy levelében husz fog van. Jobban ráfekszik a fődre, mind fabránna. A vazsbránnának mindén része vas. Elő két kapocs van rajta, de van ódaru is kapcsa, hogy össze lehessen a párgyáve akasztanyi. A vazsbránnáho tartozik a húzója is, amire rákapcsollak a két vagy három bránnalevelet és aszta aszt akasztyák a tézsola láncába vagy a forgóshámfa karikáját akasztyák bele, ha lovakke dógoznak. A vazsbránna fogai C3avarre vannak rögzé.tfé. Vazsbránna kétfelé alakó is van: Z-bránna még Sbránna. A mégszántott fődet szokták bránnáznyi, de inkább hordoznyi. Itt nem fogasónak, nem is igé'n bránnáznak, hanem hordoznak. Vetés előtt, ha csúnya a főd, hordoznak. Vetés után mindég. Mindén szántás után jő hordoznyi, de az őszi mell szántás után nem szoktak. A bránna nátáve csusztatnyi is szoktak. Ha ronda a főd,csusztattyák. Szoktak tavassze is csusztatnyi eső után, hogy a rögöket összetörgyék a vetésén, és könnyebben lehessen aratnyi. Ha má a magot bele is hordószták, akkor e van végezve a munka. Ezér monygyák arra, amivé végesztek: El, van bo-