Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

III. Szántóföldi gazdálkodás

Amikor ék kőz kezd efonnyi, a végén csak hármas mf-rad, akkor az ekét kissé föllebb veszik vagy a farsróffe vagy a kokast eggyé hátrább teszik. A kettesná még föllebb veszik. A fogyatóná asztán jé mellen leeresztik az ekét, hok ktl né ngorgyék. Szántás közben, ha balra döntik az ekészarrát, akkor szűkebbet fogatnak, ha jobra döntik, akkor szélésebbet. Ha igén nagyot fogat valaki, akkor könnyen küugrik az eké és paragot hagy. Ha nagy parag marad, akkor rá is fordónak. ?anólatlan szántókná előíordól, vagy ha tégladarab ugrattya kü az ekét. Még szároz fődná is előfordól. Aszt nehezzen foggya még az eké. A mégvásott laposvasat még a csoroszlát is ekekacscse leveszik az ekérü. A mutérokat vagy csavarokat lecsavargyák. Kkékncs nékün eszt ném lehet megtennyi. A vásott vasakat asztán evüszik a kovácsho mégéléséttenyi. Akinek kát laposvassa is van, az kücseréli, ném köll a kovácsra várayi. Amikor a közök mégszántásáve végeznek, akkor a fód végit befogattyák.DUllőt szántanak. Ném mindén fód dűlik taligaút ra. Ha taligautra dűlik a főd, akkor ném mindég szántanák dűlőt,mer végig lehet fogatnyi. De ha ném düllik taligautra, és a saját vagy a szomszéd terményét ném akargyák légázőtatnyi, akkor a közökre keresztbe megszántyák. A dűliót néha kétfelé fogattyák, mind a közöket vagy csak befelé. Amelik főd nincsen befogatfa, ott a szántás még nincs evégezvé. Haj latos fődekná a brázdákra keresztbe is fogatnak éggyet, hogy a viz meg ne horgya, vagy azon follón el. A keresztbe szántott fogatás a viz gyors folását ákadálozza. A lapos fődön meg levezeti a vizet. A partokon nagy esőzésékkor az eső emossa egésszen a szántott fődet, mékhorgya. A rétet is elönti, mékhorgya sárre. Néha még az üteményöket is kűmossa* Szántás után a fődet lé szokták bránnáznyi vagy hordoznyi, hok kü né száraggyon es jobban ősszeérgyék.