Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

II. Rét gazdálkodás

kénny , lehet relé. 1 kasza ujj korába néha nem áll jól, mer •agy ííijhégyre áll Tagy fuj tőre. Illenkor evüszik a kovácsho és mégigazóttattyák. Ha ftijtőre áll, akkor belefog a fődbe és hamar eTásik az éle, ha még füjhégyre áll, nem fog jól, eszalad a füjj hegyett. A kovács beálléttya. Jó kaszáve öröm a munka. A kaszálás Kora hajnalba, amikor még alig lehet látnyi, kezdik a kaszálást, mer harmattyáve jobban fog a kasza. Az első kaszás nekivág a rét közepének, a többiek utánna.Az első viszszafelé hátréndét Tág. Ha szük a rét vagy ha a szomszédé még nincs rákászára, akkor elősször ktttiporgyák a mőgyét. Cégért böknek a mögyére, valami leveles ágot, asztán annak igyenesen nekimennek apró lépésekké. Vigyáznak, hogy a szomszédéba bele né mennyének. Aki ekaszálla a másét, száméthat arra, hogy majd az övét is ekaszállák s akkor ő sé szóhat. Aszt is szokták mondanyi, hogy az ügyes ember a mögye kaszálásába is etart ét tehenet. Ha széles a rét,akkor a mögyét csak később tiporgyák kü, mer nincs má akkora harmat. Tan ember, aki ritkán tipor mögyét, mer a másik ügyessebb, előbb kaszál, neki má nem köll mögyét tipornyi. De ha belekaszátak a rétytyébe, akkor máskor igyekszik. A kaszálást rendesen többen végzik. Jó hallanyi a kaszák suhogását. Valóságos nótára megy. Ha valaki ném éccére vág, a fülük észrevészi és rá szónak. Ütemre mégy a kaszálás. Akkor könnyig a kaszálás, ha szabad mozgásse, lendülettel vág a kaszás. Ha nem jól áll a kasza, nagyon fáraszt. Ha rá köll tartanyi, akkor gyötrelmes a munka. Jobru balra vágnak a kaszáve. Jobra hajlik a test, aztán balra, illetőleg a kéz léndől nagyot, elősször jobbra, asztán balra. Közbe pici aprókat lép a kaszás. Uh hogy két párhuzamos vonalat tipor. Idá

nként mégának köszörőnyi. Pár szót váltanak J.S.