Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

II. Rét gazdálkodás

Majd tréfásan monygyák: Vág-gyunk bele,mind a tücsök a licitációba vagy sind Böse a ködbe* A jé kaszás ntán a füjnek csak kis töjjö marad. De ollan igyenleté's, hogy alig lehet a Tágasokat méglátnyi. Aki nagyot Tág elére, anná a Tágások is láccanak. Rém köll tulságossan lérágnyi a füjjet,mer gyorsabban nyél akkor a sari. Brttssebben fejlődhetik* Ha sok a kaszányiraló, akkor elősször lekaszállak az egésszot és azután hintik el* Ha kérés, akkor visszafelé a kaszára al is hintik a rendeket* Néha a gyerekekké hintetik el ragy padig a reggelit rirő asszonyok déga a rendek elhintéae* Miral hajnalba keszték a kaszálást, a kaszásoknak reg» gélit rtsznek, amit régen fölös tökömnek, früs töknek is nontak* Beggelire kárét, lesütött hnst, paprikás krumplit meg kenyeret rttssnek* Akinek bora ran, aszt is* De legtöbször a hintést is a kaszások régzik. Tan aki négfordétfa a kaszát, a nyelére hinti el a rendeket* A széna szárogatása A füjj széthintie szarod. Másnap, ha jó* meleg rét, megforgattyák farelláre. Ha nagyon kicsiny rőt, akkor grábláre is forgatnak, da inkább csak sárit.Az aggfüjj rendéssen elég nagy rét. Asztán mikor igy is száradott akkor rélláve az öregét összeszedik, ágyatokba horgyák. Az apraját meg grábláre összegráblőllák. Ez a szénagyüjtés ragy takarás. Az ágyatokat meg is forgattyák farelláre. Ha nem kérz még a széna, de eső várható, akkor az ágyatokat összeraktyák petréncékbe, kia kupacokba.Ha még egésszen szározz,akkor baglába raktyák. A bagla mindég nagyobb, mind a petrence. A patrenoéket másnap eterégetik ágyatokba, hogy újra száraggyon. Ha esés idő ran, akkor a petréncébe a még kii nem száradott széna bemelekszik, sőt miig is tnd pönöszöaönnyi. Esst a marha nem eszi még. Jobb ha széllé ázik, mintha dohosodik peW ré'ncébe. Ha megázik a széna, mégrörösödik, ereszti a szép színét, külugoződik. Arre rigasztalla magát az ember, hogy elreszti a köserttjét. A jő szénának kellemes illata ran. Ha