Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

réknek meg akópácájuk Tan, aTre mérik a donga hosszát. A sakkot magok csinyállák gyértyánfa vagy bükfaforácsba. Ittfarag-gyák vagy fürésszőlik, asztán átfurgyák furóvs és fiatal hajtásba nyelet tesznek bele. ügy is szoktak sokkot csinyányij, hogy akkora fát, mind amekkorát tüzelésre fürészszőnek, a két végin vaskarikáve láttyák el, de ennek csak a két végivé lehet sukkónyi. A favágó sokk külömbözik a hásztömésná hasznát papucsos sokkto meg a gyüaőestörésná hasznát törősukktu is. A favágó sukkot magasra emelik és akkorát üt* nek vele a fejsze fokára, amekkorát csak tunnak. A tömő sukkot nem emelik ollan magasra és vigyáznak, hom mindég lapossan üssön. A törő sukkot pedig függő" legéssen emegetik, és ugy ütnek vele. /A szenyégetésná hasznát vélláro meg grábláru majd később még szőlőnk a szénatakarássa kapcsolatban./ Ujjabban hasznának a fenyőfa lekérgezésére kérgezőt Is, ami nyélre szerelt vaslemez,amivé letollak a puha kérget, nem farag-gyák. A fa szállítása A rönköt árkos helén,ahová szekérre ném lehet mennyi, átkötik hossziláncce és a kisafáho akasszák, s úty huzattyáka fődön loTakke. A vőt hercegi erdőn, meg mást az állami erdőn néha a kisvasat rakőddójig is huzattyák. Télen, ha jő szányut van, szányon szállőttyák. Máskor meg pőreszekérén. Van kümondottan rönkszállétő szekér is, erüs tengőkké és kerekekké. A rönköt elősször az első kerékén emelik át vagy hengeréttik fö radon és rudakke, asztán háttá. Néha két,három rönk is föfér. A hossziláncot allo a nyőjtőn áttekerik, azután fönn összekapcsollak annak megfelelően, hogy a csaptatő miilen erüs. A csaptatő rendszerint fiatal fa, ami ném törik. Aszt előrü a lánc alá tőllák, és a szekér jobb ódaián visszahúzzák. Igy a lánc megfeszől. A csaptatót asztán kötőláncce mégkötik az ágocsho, vagy ahová lehet. Pőreszekérén történyik a faragottfa szállétása is. Igy vüszik a fát a fürésztelepékre, rakodókra, kisvasutho, még az állomásra és haza is.