Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

iz ölfát és más tűzifát édalas szekérén szálléttyák. A szekér Teherhordásra használlak, illatok: lovak, tehenek, ökrök húzzák* Kocsi a lovak után fogott könnyű ünnepi szekér, amin a lakodalmasokat is vüszik, meg amivé vásárra járnak. Szekér, amivé ganajt is hordanak. A szekér fajtái; lőszekér, marhaszekér. Mindkettő lehet elő és háttu is sráglás,vagy lehet dészkásszekér suberokke, lehet hosszi nyőjtőve és ődalakke hosssiszekér.ódalak nékünn a szekér pőreszekér, rövid pőreszekér vagy hosszi pőreszekér. A szekér részel Legfontosabb a két tengő meg a négy kerék. A többit maguk is még tuggyák csinyányi. A két tengőt a négy puskave és négy tészlive éggyűtt a vaskereskedésbe veszik. A többi vasalkatrészt a kovács vasalla föl.Az első tengő közepe erüssebb, ott aszt a kovács kűfurgya vasfűreve. /Mast má gyárilag fúrva vannak./ A puskákat a kerékagyba szereli. A kereket a bognár csinyálla, meg azér legtöbbször a faalkatrészeket is.A szekér két fő részbű áll, a szekér elejébfl meg a háttullábu.A kettőt nyőjtő köti össze. Hő van a rud, a kocsirúd, legtöbbször nyirfábu. A lőszekér ruggyán legelőrű van a kokas, ahová a tartóláncot akasztyák. A kokason gyakran karika is van, ami csak bének enged. Künek nem tud mennyi, mer elöttö szég van.De van ollan kocsirúd is, hogy két szég van a rud elején, elő kiesebb,háttá nagyobb. Ebbe a tartóláncot uh húzzák bele,hogy föfordétytyák s a tartőlánc karikáján lévő kis rész még átfér, de ha asztán visszafordéttyák, má nem tud kügyünyi magátu.Sz a kétszeges rudvég. De van alluszeges is. A rud hegyire abroncsvas van húzva, hogy a lovak e né rág-gyák, még erűssebb légyen. A rud két rutszárny közé van tévé. A rud és szárnyak át vannak fúrva, hogy visszintessen a mtszeget bele lőhessen íennyi. De régén ollan rudak vőtak, hon nem lehetett kűvény-