Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

tőnek sok ágo Tan* A törzsökgomba világossabb,miad a szarvasgomba. Sütik. LeTesbe is jó. A szarvasgomba kissé ropogós. Fenvóalla

. Vöröses szinti. Paprikás krnmpive eszik* Csepörke

. inkább paragokon terem. TJgy nyől tojásban, mind az nrgomba, de a teteje fehér. A kalaptya asó része sötétbarna* Csipérkegomba vagy csirkegomba paragokon, útszélen, taligautakon terem. Világosbarna, apró gomba. Kenyérgomba

. Nyersen eszik, mind az erdei nyulsóskát. A sziné ollan, mind az erőssen megsütött fehér kenyérhéj. Édéskés tejes, ha méktörik. Nem erdőbe terem a szivafaalla

, de aszt is emlécesek meg itt. ' Csikóláb gombá

t nem eszik itt, hasonlétt a vergányáho. Székén kttlltt van asztán még sokfélé gomba, amiket bolondgombának mondanak* A gombát a szegén nép bevüszi Egérszegre. Régén fején kerekkosárba még kengyeleskosárba,vagy silingába vütték és elatták* Aszt szokták mondanvi, hogy gombát szennyi, meg lakodalomba mennyi akkor köll, mikor van, /mer máskor nem lehet/. Vadászat A lakosságnak csak kis részé vadászott régén is, ma is* Régén a határt kü szokták annyi bérbe. Mast vadásztársaságok vannak, de nem falunként, hanem nagyobb terület énként. A népi demokráciába elősször itt a Göcseji Nimród Vadásztársaság alakult még.Azóta már más a beosztás. Nem érinti a lakosságot. Régén ném számétott, hogy kis vadas, vagy nagy vadas terület-e, de ma külön van választfa* A szomszédos óriási erdőkbe tartózkonnak szarvasok, őzek, vannak vaddisznók is, amik átjárnak a falu mezzőire és erdőibe. A mezzőn sok kárt tesznek. Régén ezeket lestek és úgy lőtték. Most csak az erdőgazdaság vadásztát. A határ déli és délnyugati részén lévő erdőkben állandóan tartőszkonnak