Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

nagy vaíak: őzek ős szarra sok. Kiesebb vadak: róka, ébiborz a homokos fenyvesekben, likakban vannak. Leginkább kifüstölik őket. A borzot kukoricásban lesbü lőjik. Be kutyáve is mégfogattyák. Nyul is van, meg nukucs is /mókus/. Pöle is akad az advas fákban. Meg a hegyi pincékben is. Madarak közül ismeretesek a: siókánya, tikhordókánya /hamvas, nem lebegve röpől, mind a siókánya/, vércse /cikkcakkban tud röpőnyi/, bagó, vetési vari, télen a csóka /ami fekete/. A vetési varinak szürke dómánnya van, ezér szürke kányának is nevezik. Itt minden nagy madár: kánya. Szalonka, ződkánya, örvösgalamb, vadgalamb, gilice, szarka, szajkó, fekete rigó,csörgőrigó,vagy hurosrigó, aranymáringó,kaknkzadár, ökörszem, sörgyén, gáborgyán, küllő, harkáj, cifraharkáj, huputa vagy bubos-büdösbanka, seregéj,cinege az ismertebb madarak. Kígyó, béka, kágyu /csiga/, pók és hangyái az ismertebb kis állatok. Természétessen van erdei egér is. Es utóbbiakat csak azér emléttyék még, mer az erdei állatokho hozzátartoznak. A fenyősökbe hatalmas bojok láthatók, vörhenyes és feketés hangyálok vannak bennük. Sokfélé virág is van az erdőkbe, de azokat alig ismerik. Itt mást még aszt emlőccsek még, amit a mellőkteraékekná kttfelejtettünk, hogy a lomblevelest késő össze vagy még inkább kora tavasszá össze szokták gráblőnyi, ha kevés a szóma és alomnak használlak* Az erdőn használt eszközök A fejsze a legfontossabb. A nyele gyértyánfábu van. Maguk csinyállák, vagy néha a bognár. Mivel nagy, naffej szőnek monygyák. Kisfej szőve inkább sétányi szoktak, még körüjárnyi az erdőt, de avve nem dógoznak. Inkább védőfegyver. A legtöbb fejsze nyakas, tehát a beső felén ék kis bemélledős van. A cigánfejszében nincsen bemélledés és a foka magassabb.