Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

I. Erdőgazdálkodás

A nyírfa ágát is veszik söprükészéttésho. De a lakosok maguk és szedik és kötik a nyirfasöprüt. Körülbellü 1 méter hosszi ágokat vágnak lé.A vastag végin kufarag-gyák otthon és 18-22 szálat tesznek gúzsba, elősször kérészttt éggyiket innen, másikat onnan, asztán összefordéttyák,ős a vesszők pe— metét alkotnak. Asztán több helén összekötik guzzse. A gúzs lehet nyirfábn is, dé füzvesszőbü is. A rakottyavesszőt is szedik kosárkötésho, de csak szükségbü, mer jobban szeretik a füzvesszőt, ami rétén terem, fákon és bokrokba* Mellékterméknek tekénthettyék a szerszámnyeleket is: grábla-, vélla-, lapát-,ásónyelet, amit ritkéttás, gyérittés alkalmáve szénnek. Gombaszedés. Az erdőn sokfélé gomba is terem. Legelső gomba a szömörcsök

. Tégyés erdőbe terem. Stttfö eszik. Barna, feketés, buckóformára nyől, nem szép külsejű. Nyulgomba mindenütt megterem. Sárgásszinü. Ahunn éggy van, több is található a közelbe. Sütfő, főzvö eszik,de lehet szárétlányi is. Vérgánya* Tavasztn, rozsvirágzástu őszig van.A legkésőbbit hajdinavargányának monygyák, mer sötétes a kalaptya. Barna. Szintén süvé, fővö eszik. Szárogattyák is. Ebbü van a legtöbb. göserfl gomba

. Fehér. Csak a kalaptyát eszik. Mikor a szárát lémeccik, vagy méktörik a kalaptya, fejér tejszerű köserü lé gyün kü belüllö. Stttfö eszik. Szokták úgyis, hogy sporheltén hátára fordétfa sütik, sót tesznek bele vagy rá,de meg is szokták kövesztenyi és utánno vöröshajmás zsírban sütik. Galambica

. Ződes kalaptya van. Evés előtt a zőggyét lehúzzák, elég könnyen légyün. Csak sütfö eszik. Urgomba

. Fejjér tokba nyől, tojásban, s mikor künyől, akkor sárgás, narancsszínű a kalaptya. Csak sütik. Ennek is lehúzzák sütés előtt a színét, lepelszértten leválik. Szarvasgomba. Ehho hasonlott a törzsökgomba Mindkét-