Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

kőt fajik, mind a tehenet* Kőt nagy csöcsi Tan* Gidájának jő a husa. A nyöstény kecskét a hak födözi he. Gyakran ellik kettőst* A gidák nagyon játékos, ügyes állatok. Régén a kanászoknak mindég TŐt kecskéje*. A "birka és kecske Tizenyős legelőn métőt legel he és ségbetekszik tülő. Disztol-le gydgyéttyák. gázinynltenyésztés Ujjabban nagyon terjed a házinyultenyésztés. Istálóba, de pajtába katrőcba is tartyák. A hosszijászu alatt élő nyulakat nem etetik külön. Ami lepotyog a tehenektü, jórészt elég nekik. A nyulakat sohase itattyák. Elég nekik a takarmányba le TŐ nedvesség. A vizes lőhertü méggebennek, künyőllanak, migdőglenek. Ha katrőcba tartyák őket, ott rendszeresen etetik és hetenként tisztogattyák is az állókat. A közönséges házinyúl mellett a csincsilla a legismertebb. Bz kékesszürke. Be van fejér házinyúl is. Szapora állat. Méhészet A méh neve itt: mihe

.Régen csak kasokba, szómakasokba tartották, de mast oá kaptárakba. Régén a mihéket füstbe megfojtották és uv vették el a mézet. Kast mézpőrgetők vannak. A lépek í'akeretbe vannak, amiket a kaptárba küemenek. Pőrgetőbe teszik. A sejtekbü kücsapődik a méz. HindkétfelÜ küpörgetik* Utánna hideg vizze kicsit befújják, akkor nem ragad. A mézet elhasznállak. Néhány méhész van, akik eladásra is pörgetnek. S sonkóbu viaszt melegéttenek. Viaszba mülépet is készéttenek. A viaszt fonal meghozására is hasznáták. A viasz nem Teszi be a vizet. Háromfélé mihe van: anya, here és dógoző.Mikor meleg van*a mihék kügyünek a kasba és kaptárbu.Szellősztetnek. Mikor nagyon elszaporonnak ék kasba, akkor eresztének. Ez a rajzás. A raj az anyave leszáll faágra. Onnan kasba veszik* Régen, mikor eresztettek, tehát rajzottak a mihék, csöngetnyi szoktak. Gyerekkoromba sokszor csöngettem én is*