Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

Néha mihék eresztéskor fözöndőnek és emennek, eröpőnek. Erdőbe advas fákba telepennek meg.Ezeket is föl szokták keresnyi és a mézet evettek tőlök. Hast má ez ritkaság mer kevés a likasbesejő öreg fa. A mihék a ház mellett, a kertbe méhesbe vannak. Néhány méhésznek szakszerű fölszerelése és szakkönyve is van. Baromfitenyésztés A szárnyas háziállatokat baromfiaknak vagy majorságnak nevezik. Tenyésztésük elsősorban az asszonyok dőga. Tikot, récét, ludat és pőkát tenyésztenek. A tynk Iszt itt tiknak hijják. Több fajtája van: kendermagos fejjér, fekete, vörös, sárga. A tojő tik mégkotyől.Tesznek alajja 17-19, sőt 21 tojást is, ha nagy. Majdnem mindég páratlant. Ij jobban kükel, aszt tartyák. Márciusba és áprilisba ütetik meg silingába szómára.Első nap le is boréttyák. Azután mögül "bur ittas né kun is.Tesznek neki vizet és kukoricát, hogy mikor akar, egyék és mikor leszáll, piszkétt is. A májusi tojás nem kel kü, aszonygyák. Jó a kétasszonnapi csibe is. Ezek tavassze kezdenek tojnyi. A tavaszi csibék má decemberbe tojnak. Ha kedden és csütörtökön ütetnek, akkor sok a kakas. Gömbölü tojásba több gérce vagy jérce kel. A kis csirke vagy csibe, ha gérce léssz, hosszi farkatolla van A kokas tovább csupasz, később tollazik. A csibéknek kölest annak ennyi vagy kukoricadarát, de vizze mégásztattyák. Később szereti a búzát vagy buzaocsut,buzamásoggyát, az őcsőt. Bégén karácsonböjtin az asztal szélire tettek nakkést, kaszakövet, sőt, kenyérvakarcsot az asztal alá vékába a tikoknak gabonakeverékSt, búzát, zabot, kukoricát és onnajd étették kétkarácsonközibe, hogy jól tojjanak.Karácsonyta újévig van. kétkarácsonyközi. Bégén az újév vót a kiskarácsony. Lucanapkor a szomszédbu szoktak lopnyi ék kis szómat, és aszt a héba vagy tikóba dopták fö, hoj jól tojjanak a ti-