Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

dók. A töpörtyűt üregekbe teszik,ős a tetejét zsirre leöntik Igy eláll. A hasaallát legtöbször meghaggyák szalonnának. Megsózzák és sőzőba teszik. A sőzóba két hétig áll. A sős lére naponta ragy kétnaponta léöntözik, mint a sonkát és ődalast. Asztán mégfüstölik. A négy sonka után gyün a tok. A hát tu só lábáná Tannak a tokok. Az nagy hus, amit szintén lé szoktak sőznyi. Az első lábáná Tannak a lapickák. Az is sőzőba kéről. A hátgérince a nyaktu a farkáig az: órgya. ízt hijják ujj abban karmonádiénak is. Bégen a közepén megtörték és ugy sózták, füstölték. IIa már 3 darabra is rág-gyák. Végül a két ódalas. A bordákon tul a hason végig nyúló hus a nyulgya. Zsiros hus. Bszt leginkább lésütik. A fejbü kftvé'szik a velőt. Aszt vesévé sütik még: vesevelő. A fejét és állát is lésózzák. A májbu sütnek előszször. Máj gombóclevest is főznek estére. A májbu hurkába is tesznek: májashurka. Be sütnek pecsenyét is. Hulladékhusbu, ami az Sggyes darabok lémeccésekor lékéről. A cafrangos húsdarabot ISmeccik a nagy darabra. Illent darának le húsdarálón husoskőbásznak is. t A lépit el szokták dobnyi. A tüdőt mé'gfőzik levesnek vagy prészborsba, prőshurkába teszik a gyomorba. Aszt is megfőzik és künyomattyák belü a levét és füstölik isJteelősz szőr é'szik. A tüdőbő főzik a savanyőlevest. Savanyó pej süt. Ahun nem őnek disznót, ott szegénység van. Szoktak egymásnak kóstolót is küdenyi. Köcsönyös dolog ez. Aki ad, kap is. Kétféle' fajta Tan errefelé. A mangalica, ami régen is TŐt, még a sima, ez ujjabbfajta. A mangalica zsirossabb.A sima gyorsabban nyől. Disznóöléskor disznótoros vacsorát észnek.