Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

kónyio De ha csak szénát eszik, akkor szükséges az abrak. A szénás lé csak a fala régéig tad em ennyi, de az abrakos méhet, akármillen messzire, birgya. Az abrak: árpa, de legjobb a zab. Bigebben a zabot szórnáa

tu éggyütt"szecskának Tágra étették. A szecskára tettek darát, rozsdarát és kukoricadarát. Széna sé köll sok az abrakos lónak. Bátran lehet hajtanyi. A régi tikászok zsákba basztak a szecskát. Abrakos tarisznyába étettek. Az abrakot otthon abrakos ládábu étetik. Az abrakos ládát beleteszik a jászába. Mikor megették belü, zörgettek relé, akkor elvették az abrakosládát. Az ábrakosláda közepén léc van átszegezve, awe emelik kü. A léc el is választva a ládát kétfelé. Ha nem veszik kü, elrág-gyák a fogóját a lovak. Idegénben belehuszták az abrakos tarisznyát a ló fejébe, abbu étté még, nem szórta el. A lő nem kap ollan könnyen météjt mind a tehén.A sáros szénát is jobban megeszi. Jobban kttpürrögeti. A lovat is naponta vakargyák és kefélik. A kükefét lóba fehér por gyün. Avre dicsekénnek hány sor port rernek kü. Mikor a lő reretlik,akkor sok szőr gyün lé róla. Taraszsze. De ez ném áll ugy össze ollan könnyen labdának, mint a tehén szőre. Takarás és kefélés után a lorat pakrócce is la szokták toronyi. A lónak a szénát inkább teszik srágba, hogy ne turkálla szét. A lő ntőbb lakik jól valamivé, mind a szarvasmarha. De általában 2 óráig etetik. Befogás után, illetőleg kttfogás után 2 óráná előbb ném szabad itatnyi. A lovakat vállubu, csöbörbü ragy piklibü itattyák. Régen a lovakat is lehajtották a lapra itatnyi. Ném futottak el. A lovaknak éjszakára a srágot mindég teliraktyák szésáve. A lovat is sóznyi szokták. Régen vót iieketé kősó, kékésbarna, aszt vettek. Egészbe tették a lovak elé és azok