Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

Hirtelen apasztanyi nem jő, mert gyulladást kap a tőgy és ki is fakadhat. Sz nagy haj. A jő tehén erenként horgyőzik. Be az illen hamar is öregszik. A jó tehén 14 érig is tartható. De a fogai árasnak. Legjobb 3-12 őr között. Tejhozama a jó tehénnek igazra kb. napi 10 liter* Az igátlanő jőre több.Jó takarmányozás mellett a duplája is lehet. Ha a tehén ném fogott borgyut, aszt monygyák rá: meddő. Igy se tej, se borgyu. Haszontalan állat, lerágnyí raló, ha orros se segét rajta. Ha a tehén mégfázik Tagy valami baj érLa borgyut elretéli.Bz nagy ártalma a tehénnek. Beteg állatot nem érdemes tartanyi. főha előfordól, hogy métőlös /mőtélyes/. Vizes, sáros legelőn kaptya a marha. Distol-le gyógyéttyák. Időnként elő szokott fordónyi a száj- és körömfájás, amibe nagyon lázasak, betegek, leromlanak, leretkőznak. lém tunnak ennyi. De kibirgyák. Gyenge takarmányt kapnak: moslékot. Télén nem szokott előfordőnyi. Mégtámadhattya a tehenet a gumókor is. Az illen állatot az állatorvos levágattya. A hatóság intézkedik. Az állatokat az istálóba mégkötik a jászusöregfába rert karikákba húzott kötéllé ragy láncé. Elősször a nyakán kötik, mikor a szarra kttnyől éggy őres korára, akkor a szarráná kötik át a fejőn a kötelet ragy láncot. A borgyakötél kiss

ebb, gyöngébb. A kötői áll a szárba meg a fejbü.A kötélfej éggyik régin kis fa van, amit a másik régén levő hurkon átdugnak. Se a fa kobakfa. A szarvasmarhákat rendszeresen sózzák is.Sőt nyalatnak velük. Van marhasó is, ami csak erre szógál. Pirosra van föstfö. Van,ki nyalattya? mások még korpára teszik összetörve s arvé eggyüt nyalattyák. Van ki lehugyozza a zabrakot ragy a szómát. A tehenek a hugyos fődet is nyalogattyák. A legelőn a régi marhaszarba nyőtt füjj et is lé szokták hngyoznyi, akkor odamegy és lelegeli az állat. Különben ném legeli meg, mer szaga van. Az istálóba régen pipiccse világétottak, asztán vi-