Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

VI. Az állattenyésztés

alatt herélik kü. A borgyunak, akár üsző, akár bika, akár ökör, legalábbis eggy évig abrak adandó, hacsak lehet, ha birgya a gazda pallása. Akkor nem csunyik még később sé. Az Üszütinő másfél év ntán kezd üzekennyi. Hhajtyák a bikáho, befödösztetik. Mast a nyakkendős bikáho hajtyák. így nevezik a megtermékenyítő állomás vezetőjét. Mesterségesen termékenyítik meg. A nép eszt nem tartya jónak. Az állat, különössen a tehén, keresi a bikát. A bikát régén kilengették láncon és megszagőva a tehenet vagy üzekédő üszőt befödősztö. Kilenc hónap vagy 285 napra IS köll borgyuznia. Néha 280 napnál borgyuzii lé. Pontosan 9 hónapra ritkán borgyuzik lé. Addig még éretlen a borgyn. Ha igázzák az állatot, akkor másfél éves korában fog-gyák be elősszőr. Rendesen betanót jármos tehén mellé. A jármos tehénre rákötik a terhét. Száltal a tinó megtanól a szekérre, nyakán az igáve mennyi. A terhét a tehén húzza, nem szoréthattya a tinóra. Ződ takarmányért szoktak először eménnyi. Oda máskor is szívesen megy. Ott eszik is. így asztán többszöri befogás után igába törik. Később nem kötik rá a terhet a tehénre, a növendéknek is tanónyi köll. Az ökörtinót is így fog-gyák be. Monygyák is: Tanulj tinó, ökör lé'ssz belőled. Ha a szekérben már jól eljár, betanyittyák szántanyi. A szekérben is először láncná fogva vezetik. Ha futnyi akar, orba ütik ék kis botte vagy ostornyelle. Szántásná is vezetik először. Aki vezeti, aszt lámpásnak monygyák. Ha má magátu emégy, akkor nem köll neki lámpás. Legutóbb tanólla meg a hordozást. Ott nem hiba, ha kissé félremégy. Az előhasi állatot még nem fejik. Borgyuzás után fejik először. A vemhes vagy pocakos tehenet sem fejik mindég, hanem borgyuzás előtt éty-két hónapre ehaggyák a fejesét. Ha sokáig fejik, az a borgyu rovására mégy.^ Lassanként haggyák el a fejést. Hannák nála ék kis tejet. Eccér csak elapad.