Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)
V. Kertgazdálkodás
As assalt szilvát jól megveszik. Érdemes relé dógoznyi. Eszik önmagában is, de főzik is. Még bablevesbe is főznek. A kemencében szárogatott sziva hamus, mosnyi köll. A cserényben^száritott szép. fényes. Az almát méghasogattyák, a magházat küvészik belli és agy aszallak. A tüskéskörtét és sózókörtét is aszallak, de nem hasogattyák még. A tüskés és sózőkörte aszaléka igén édes, finom. Szárazon hasmenéskor eszik. A szilvát be is főzik, mikor még nem egészen érett. A nagyon érett szilvát néha üvegékbe teszik,cukrozzák és pálinkát tőttenek rá. Ez igy ném romlik még, évenkig elána,ha meg ném ennék. Bégen a pálinkát kisüstön főzték. Mast csak a kis= lengyeli szeszfőzdén lehet. Lényege ennek is az, ami régén vót. Az üst alatt, amibe a cefrét tőttik, tüzének. Az üst tetején ollan födő van, aminek két csövét hidegvizes hordón vezetik át. Abban lecsapódik a gőz, a szeszpára és lecsöpög. Ez a votyka. Ha finométtyák, akkor lesz belü pálinka. Megeccér főzik és akkor szép tiszta átláccó pálinkát kapnak. A barack finom eledel. A kajszinbarackbn elsőrendű lékvárt főznek. De be is főzik.Ügyanigy az őszi barackot is. Annak a héját lehúzzák és borba mártogatfa is szeretik. A kajssinbarackot forró vizbe teszik, ugy legyűn a héja, ném köll hámoznyi. A barackbu, ha sok van, pálinkát is főznek. Fája csak tüzrevaló. A legtöbb barackfa hamar elszárad. Az őtott fa, különössen a mirabola szivafába őtfa sokáig elél. A cserésnye korai gyümőcs, azért is szeretik. Cserésnyefáru esnek lé legtöbben.Ha túlérik, kukacosodik. Azért hordóba szedve pálinkának úgyis jó. Lekvárt is főznek belü. Be is főzik. Cukros lében eláll. Fája jól ég. Törzse bútorfának alkalmas. Szép a cserésznyefabutor. A meggyet éppanugy használlak föl,mind a cserésnyét. Fája csak tüzrevaló. Nincs szép törzse. Sok apró ága van. Csinyának belü meggylelkét, finom ital ez.