Pais Sándor: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 2.szám - A becsvölgyi gazdálkodás (Budapest, 1964)

V. Kertgazdálkodás

A gyümölcs és a gyümölcsfák felhasználása Az őmafát kümondottan a gyümőccséért termesztik. Fája tűzifának sé igén jó, nem ég jól. A hulló ómat elaggják vagy állatokke étetik, disznókke, marhákke. A disznóknak meg is főzik. Törnek belü mustct is. Isszák idéssen is, még mikor forr, keserűen is. Jó az őmamust. Szoktak csinyányi ómabort is. Az ómat kisasszonnap után szedik, télire etészik vagy elaggják. Ami nem szép, aszt mégszárogattyák, aszallak. Az aszalt óma a: szipőcs. A régi világban Sopronbu is 1együttek ómáért nagy gyékényes szekerekké. Hast teherautók vüszik el vagy a helybeli gyümölcsfelvásárló veszi át és kis ládákba szállittyák. A szép szedett ómat réndessen jól megveszik, de van év, amikor a termelők nyakán rohad eggy részé vagy az állatokke etetik föl. A körtefának fája is értékés, nemcsak a gyümöcesö. Rönknek is megveszik, bútornak jő. Mozsarakat is csinyának belü. Tűzre is igén jó. Gyümöccsét éppenugy használlak, mind az ómat. De körtébü szoktak befőznyi is. Dunsztba teszik méghámozva. Ha áll a körte, finom kásássá válik. A szilva. Fája is értékés. Esztergálosok veszik, csapot csinyának belü* Kis mozsarat is. Szőllőkarőnak is jő. Elég jól is ég. A szilvát szedik hordóba is pálinkának. Különösen a hullóját. Disznók is szeretik.A hullott szivát hordóban mé'gmaszogattyák, hogy mégleveségyen és mégforgyon. Ha mégforr ez a cefre. Erjedésnek is monygyák, mikor forr. Akója megad négy-öt liter pálinkát. A szébgyőt elaggyák, szárasán szedve. De ez vesszőcségés munka. Inkább lerázzák. Régén Stájérországbu szoktak gyünnyi motőrre a még éretlen sziváért és vették. Dunsztba vütték. Étkezésre is jó. Küraagozva szivásgombőcot főznek velé. Főznek a szivábu lekvárt is. Lábosban vagy inkább üstben, kotlában főzik, hogy a leve eforgyon. Mikor a keverőka-