Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

Jegyzetek 1. 1 kürt szó etimológiája ismeretlen. 2* Bartók Bála: Primitív népi hangszerek Magyarországon.Zenei Szemle, 1917. 273. 3. L. A Magyarság Héprajza II. 437. 1. 4. Zenei Lexikon. Szerk. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár.Bp. 1935. Magyar Népi hangszerek címsző alatt. 5. A f aktírt tel való vadriasztásról több, mint egy évszázaddal ezelőtt a "Hegelé" is értesít bennünket:"Használnak e ©álra /fc.i.a farkasok és medvék elriasztására/ hossza kürtöket is, mit a zádogfa kérgéből készítenek." Begélő 1843. 1264.1. 6. Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. I. Budapest, 1868* 131. 1. 7. Scaedi István* A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen, 1935. 242. 8. L. Irnyey József: Busójárás és más farsangi játékok. A léprajzi Múzeum Értesítője 1907. 146-147. 1. 9. Szabó Károly: Székely Oklevélszótár I. Kolozsvár, 1872« 198. 1. 10. A zaldobot Sebestyén Gyula /A magyar varázsdob. Ithn. 1900« 437./ deszkából készült dob-nak értelmezte, gz értelmezés helytelenségét s a zaldqhnak hárskürt értelmét a ÜT. századig visszamenőleg számos nyelvi adat bizonyltja. Írről 1. Szamota I* /NyK. 25. 1953./,ill. Munkácsi B. /Ithn. 1901* 141./ fejtegetését. 11. L* a Magyar Nyelvtörténeti Szótár megfelelő címszavait. 12. Reprodukcióját 1. leresztury-Vécsey-Falvy: A Magyar Zenetörténet Képeskönyve, Budapest, 1956. 28.