Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Kríza Ildikó: A "táltos" a "táltosfitu" mesetipusban és e képzet hiedelemmondaí vonatkozásai

eszközökkel bír,embereket képes átváltoztatni, de <5t a fegyver nem fogja. ízzel szemben a mondabeli boszorkány elvarázsolt ember még akkor is, ha seprűn tud lovagolni és nyál vagy macska képében jelenik meg. Mesében a boszorkány kannibál is ztikus tulajdonsággal bír,emberhússal táplálkozik /"Tál tosfiú N MRT 328 mesetípusban is/. Is ő hatalma sokkal nagyobb, mint a mondabeli boszorkányoké, i mese és mondabeli boszorkány-képzet szétválása nyilván hamar bekövetkezett. 1 középkorban még hittek a mesebeli boszorkányban erről tanúskodnak a nagyszámú boszorkányperek. Hitték a boszorkány kannibalisztikus voltát is, ami kétségtelenül mesei elemmé változott. A mai hiedelem szerint a boszorkány aszszony, míg a mesében férfi boszorkány is megjelenik. A mesei boszorkány egyetlen személyiség egy adott területen belül, a monda, a néphit boszorkánya nem az, egy faluban egyszerre több boszorkány is lehet, esetleg ezek a boszorkányok közös életet is élhetnek, stb... Általában a népmesében a természetfeletti alakok magától értetŐdőek, láthatóak, felismerhetőek, míg a néphitben nincs így. /ízért szükséges, hogy a mondák külön említést tegyenek a külső jegyekről, pl. a táltos foggal születik, a boszorkánynak szarva van stb.../ A természetfeletti lények a mondában csak éppen utalásszerűén bukkannak feliig a mesé ben a cselekmény aktív részesei. Különbség van a mese és monda között a világképet illetőleg is, mint ahogy ezt már Lüthi^ megállapította. I monda két világról tud; egyik amelyikben az ember él, másik a természetfeletti lények világa, amelyiket embernek nem tanácsos megközelíteni. Itt tulajdonképpen a valóság és a valóságfeletti válik ketté. A mese csak egy világot ismer, ahol a reális és a transzcendens egymás mellett él. Mesében a világ és a túlvilág egyaránt jogszerű,a hős nem fél a túlvilági lényektől. Éppen ezért a mesében a csoda nem is csolaként jelentkezik, hanem úgy, mint ami magától értetődik, •.mit nem kell magyarázni. A monda a csodálatost természet-