Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

2. Dörzsölés asztal tetején, ujjráfektetett sodrófá- Tal. 1 lényeget tekintve alig van különbség az előbbi és e­között. 1 játékos bal mutató ujját, rendszerint a középső ujj felőli oldalával, az asztal szélére fekteti. Jobb kezébe sodrófát 1 vesz s ezt keresztbe tologatja az ujján - olyan­formán, mint amikor vonóshangszert szólaltatunk meg vonóval. 1 dörzsölés ez esetben is csak a toló mozdulatra történik) vagyis a negyed egységeket jelző ritmusban a negyedeknek kb. a második nyolcada arra kell, hogy azalatt a jobb kéz a ki­induló pontra visszajusson. A sodrófának egy-egy mozdulat a­latt az ujjal érintkező hossza kb. ugyanannyi, mint a dör­zsölő hüvelyk utjának hossza: 60-100 mm. A hang ugy keletke­zik, hogy a sodrófa az ujjat"megrezegteti s ez továbbítja a rezgést az asztalnak, melyen fekszik. 3. Dörzsölés és ütés asztal tetején vagy szék ülőké­ jén. A feltétel itt is az, hogy lehetőleg vékony deszkából legyen a felület, amit megszólaltatunk s alatta nagyjából /legalábbis oldalról/ zárt üreg legyen. ] többféle mozdulat­ból kombinált ritmusjáték elemei a következők: a/ dörzsölés a jobb kés hüvelyk ujjával /a fent le­írt módon/) b/ az asztalra /székre/ fektetett bal középső ujj hátáról a mutató ujj erőteljesen lepattan a desz­kalapra) c/ a jobb kéz a mutató ujj hegyével függőlegesen rá­esik - ráüt - a deszkalapra) d/ a jobb kéz ököllel ráüt a deszkalapra. A nyolcadonkint váltakozó elemeket egy fejér megyei adatköz­lőm 4/4-es ütemben a következőképpen kombinálta: ab ab ebdb /hozzávetőleges kottaképben kifejezve: .... 4. Dörzsölés bottal teknő hátán . A játékos a nyár­vagy juharfából vájt teknőt szájával lefelé fordítva fekteti

Next

/
Thumbnails
Contents