Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

2. Dörzsölés asztal tetején, ujjráfektetett sodrófá- Tal. 1 lényeget tekintve alig van különbség az előbbi és eközött. 1 játékos bal mutató ujját, rendszerint a középső ujj felőli oldalával, az asztal szélére fekteti. Jobb kezébe sodrófát

1 vesz s ezt keresztbe tologatja az ujján - olyanformán, mint amikor vonóshangszert szólaltatunk meg vonóval. 1 dörzsölés ez esetben is csak a toló mozdulatra történik) vagyis a negyed egységeket jelző ritmusban a negyedeknek kb. a második nyolcada arra kell, hogy azalatt a jobb kéz a kiinduló pontra visszajusson. A sodrófának egy-egy mozdulat alatt az ujjal érintkező hossza kb. ugyanannyi, mint a dörzsölő hüvelyk utjának hossza: 60-100 mm. A hang ugy keletkezik, hogy a sodrófa az ujjat"megrezegteti s ez továbbítja a rezgést az asztalnak, melyen fekszik. 3. Dörzsölés és ütés asztal tetején vagy szék ülőké jén. A feltétel itt is az, hogy lehetőleg vékony deszkából legyen a felület, amit megszólaltatunk s alatta nagyjából /legalábbis oldalról/ zárt üreg legyen. ] többféle mozdulatból kombinált ritmusjáték elemei a következők: a/ dörzsölés a jobb kés hüvelyk ujjával /a fent leírt módon/) b/ az asztalra /székre/ fektetett bal középső ujj hátáról a mutató ujj erőteljesen lepattan a deszkalapra) c/ a jobb kéz a mutató ujj hegyével függőlegesen ráesik - ráüt - a deszkalapra) d/ a jobb kéz ököllel ráüt a deszkalapra. A nyolcadonkint váltakozó elemeket egy fejér megyei adatközlőm 4/4-es ütemben a következőképpen kombinálta: ab ab ebdb /hozzávetőleges kottaképben kifejezve: .... 4. Dörzsölés bottal teknő hátán

. A játékos a nyárvagy juharfából vájt teknőt szájával lefelé fordítva fekteti