Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

a földre, hátát hamuval behinti és úgy ül a végéhez, hogy a teknő a két lába közé kerüljön. Két kézre fogott, függőlegesen tartott bot végével dörzsöli vagy inkább kaparja a teknő hátát. A bot végét csak akkor nyomja a teknőhöz, amikor befelé /önmaga felé/ húzza. Ez általában negyedegységenkint történik. A dörzsölést két bottal is lehet végezni. Ilyenkor a játékos a hasrafektetett teknő végénél áll /nem ül/, mindkét kezében bot van és azokat felváltva működteti. A dörzsölés ezesetben is csak told mozdulatra történik. 5. ütés evőeszközökkel

. Az improvizált ritnuskisóretnek egyik legegyszerűbb módja az, hogy valaki tányért tesz az asztalra, a tányérba evőeszközöket s az asztalt egyenletes ritmusban - általában negyed egységenkint - ököllel ütögeti. Diszkrétebb mddja az evőeszközökkel való ritmuskiséretnek az, amihez csupán két evőkanalat használnak. Ezeket a játékos ugy veszi jobb kezébe, hogy egymásnak háttal fordítva nyelük végét marékra fogja, de mutató ujját a két nyél közé teszi s ezzel megakadályozza a kanalak fejének nyugalmi helyzetben való érintkezését. A hangkeltés ugy történik, hogy - ülve - a kanalakat térde fölött a combjához üti. Az egymás fölött levő két kanál közül csak az alsó érinti a játékos combját, de az ütés pillanatában a lendülettől a felső kanál feje hozzákoccan az alsóóhoz. Minden negyedegység elejére esik egy ilyen ütés, de ha a kanalakat a játékos a lendületvótel pillanatában hozzáérinti /üti/ balkeze tenyeréhez is, akkor a negyed két nyolcadra oszlik: első nyolcad a combon, második a tenyéren. E célból bal tenyerét, lefelé fordítva, térde fölött kb. 200 mm magasságban tartja. 6. Ütés mozsdótál hátán* A gyimesi csángóknál a gardont^ szóló dallamhangszer vagy ének kiséretóben szájával lefeléfordított és asztalra vagy földre tett bádog vagy aluminium mozsdótál is helyettesithette. Ennek fenekén ujjal