Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)
Sárosi Bálint: Népi hangszerek
akkor a cigány zené szek 10-14 forintért vállalták a lakodalmat. 1 ^ A két világháború között a cigány zenészek /és némely helyen a rezesbanda/ végleg kiszorították a falusi bálokból, lakodalmakból a dndát. palócföldön már legfeljebb egy-két farsangi gyerekbál történt dadával} ezenkívül a fonó és a névnapköszöntés maradt a mindinkább ritkuló dudásoknak* Hasonló* volt a helyzet Szeged környékén* ahol utoljára a harmincas években szerepelt dudás falusi kocsmákban a búcsúkban. 13 A dudás nem mindig egymaga játszott, hanem - főleg as Alföldön volt ez gyakoribb - kettesben is: a dallamot hegedű vagy klarinét is játszotta. 1 * Sőt kivitelesen furulya is csatlakoshatott duda-klarinét együtteshez. lét vagy több dudás együtt sohasem játszott, összeférhetetlen emberekről mondja a magyar nép: "Két dudás egy csárdában...* A pásztoroknak régebben nemcsak mulatozásaikban, hanem egyéb ünnepi alkalmaiban is része volt a dudának. így pl. dudaszóval vonultak karácsonykor a pásztormisére, s volt idő, amikor talán még a templomban is megszólaltatták a d*. dát. 1 *' Szerepelt a duda a betlehemes játékokban ia» dunántúli és palócföldi betlehemes szövegek ma is tanúskodnak erről. A mai néphit szerint azonban általában nem annyira templomba való, mint inkább ördögi, boszorkányos hangszer a duda. Srre mutat a dudával kapcsolatos hiedelemek nagy sokasága: különböző történetek boszorkányok dudabáljáról, ahol dudás szolgáltatja a zenéti ágy alá dobott vagy szegre akasztott duda, ami önmagától megszólal /mert ördöge van.../, stb. Régi dudaábrázolásokon is gyakori a groteszk, ördögi figura. Néhol a nép fantáziája magát a dudajátékost is természetfölötti hatalommal ruházta fel, akinek - ha akarja dudáját még hét erős legény sem tudja a csárda asztalról a csárda elé kivinni, szekérre téve hat Ökör sem tudja megmozdítani stb.** Arany idézett verse is, nyilván a néphitből vett, ördöngös dudást idéz. Dudásból mindig kevesebb volt, mint pl. furulyásból