Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

vége felé egyenletesen keskenyedik kb. 1 aa-ig. Egyenesen halad a keret teljes hosszán - a "kulcsfejen" és a szárak közötti résen - át 2 am-nyivel tovább,aint ahol a keret szárai végződnek. Itt saját és a keret sikjára Merőlegesen derékszögben fel van hajlítva és vége kissé bekunkorítva. A nyelv teljes hossza 65-85 mm, amiből a felhajlított rész 1823 ma. III* Ha.a dorombot meg akarjuk szélaltatni, keretét a bal kéz hüvelyk, mutató és középső ujjával ugy kell megfogni, és kivülről a szájhoz szorítani, hogy a nyelv felhajlított vége kifelé /előre/ álljon,a keret egyik szára az alsó, másik szára pedig a felső fogsorhoz támaszkodjék. 1 kissé nyitott száj fogsorai között aajgfc wiiuji rUaa* JctAl lennie, ahol a doromb nyelve játék közbén ki-be aozoghat, rezeghet. Az ajkak, a lehetőség szerint rázárulnak a keret szárainak szélére. A száj jobb oldalán egy-két aa-nyi szabad rés aarad - nem több, aint amennyi a nyelv akadálytalan rezgéséhez szükséges. A pengetés a jobb kéz mutató vagy középső ujjával - rendszerint az arc közepe irányából az arc széle irányába - történik. A doroabon a természetes hangsor hangjai szólaltathatók aeg. A hangképzést és hangsort Bartók a következőképen irja le: az alaphang "felhangjai közül nyelvünk és ajkaink helyzete szerint hol egyik, hol másik hangzik feltűnően erősebben: a inéi hátrább húzzuk vissza nyelvünket és minél jobban húzzuk össze ajkunkat,annál aólyebb felhangot erősítünk; minél előbbre toljuk nyelvünket és minél széjjelebb húzzuk ajkunkat, annál aagasabb felhangot emelünk ki. /A jelenség ugyanaz, aint aikor összeszorított fogsorral sziszegőén fütyülünk./ Az erősebben kihangzó felhangok váltakoztatásával nyerjük a dallamot, mely ennek folytán csupán & természetes skála hangjaiból állhat. Tehát a doronbszé az orgonapontként