Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

NfrT BAKfflBg /Szemelvények a "Magyar nép hangszerei" c. készüld monográfiából./ Doromb

* I. Leggyakrabban a doromb néT vagy ennek valamelyik változata fordul elő; dorong vagy /Baranya megyében/ dorombé r. Az alföldön dongó-nak is nevezik.

1 II. A dorombnak két fő része van; kerete és nyelve. A nyelv anyaga acél, a kereté vas. Baezt egy darab szegletesre kovácsolt vasból hajlítják meg. A két vége felé egyenletesen vékonyodó vas átmérője középen 5-6, a két végénél 1 mm körül van. A kész keret leginkább nagyobb kulcs fejrészéhez /fogantyújához/ hasonlít. Bz azonban nincs összeforrasztva ott, ahol a kulcs szárának kellene lennie, hanem csak összeszűkítve: a vas két vége kissé konvergens irányú párhuzamban halad tovább a kulcs szárának vonalán.A doromb keretének legnagyobb átmérője /a "kulcsféjnél"/ 35-50 mm,hossza - az egymás mellett futó szárakkal együtt - 45-60 mm.A szárak között lévő távolság a szárak tövénél 3, a szárak régénél 2 mm körül van. A doromb nyelve vékony /0.5 mm-nél is valamivel kissebb vastagságú/ acéllemezből készül. Szélesebb végével és lapjával a keretvas közepéhez /a "kulcsfej" teteje/ van forrasztva. Ezen a részen szélessége 3-4 mm és szabadon rezgő