Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Takács Lajos: Mese és olvasmány egy mesefenntartó közösség életében

•élőt a közösségtől kiemelkedőnek, maguk felatt állóaak ismerték el: becsülték és emlékét és nevét mind a mai napig megőrizték. Tehát a szóbeli irodalomban - meséié eben - éppen as a helyzet.mint as Írásbeliség esetében: vannak kiemelkedő egyének, akik as aktiv szerepet viszik és tehetségük szerint kisebb-nagyobb hatást és jelentőséget érnek el. Aztán vannak az irodalomban passzívan résztvevők is, akik - szóbeliség esetén - csak jelenlétükkel követelik ki "a maguké t" s alakítják ízlésük szerint a mesét, amikor tetszéssel, vagy nemtetszéssel fogadják, persze ehhez hozzájárul még a személyi előadó varáss,a pillanatnyi helyzet s mindaz, ami oly lényegesen megkülönbözteti a szóbeli irodalmat az eredeti értelembe vett irodalomtól./ Bs utóbbiak, melyek általánosságban is érvényesek, olyan közösségre vonatkoznak, melyben a szóbeliség még töretlenül, zavartalanul él. Bs a többé-kevésbé harmonikus állapot lényegesen kezdett megváltozni e mesélők után. 1 korból már pontosabb, személyes élményeken alapuló adatokat is tudtak szolgáltatni elbeszélőink. B korban a közösségben kiemelkedő egyéniség, mégpedig annyira kiváló, hogy mellette jelentőset nem is említettek: Gasda T. József. * Virágkora", tehát as az idő, amikor meséivel a legnagyobb sikereket érte el, a századfordulóra esik. Körülbelül huss évvel oselőtt halt meg, egészen öreg korában. Bs az ember számunkra azért fontos különösképpen, mert ő az első - adataink szerint aki e szegényebb sorsú, erősebb közösségi életet élő s a mosót elsősorban fenntartó rétegből - könyveket vosz a kezébe és olvas, ó*, a kiváló mesélő, él először a kultúra ezen lehetőségével s tör be az Írásbeliséggel a szóbeliség kultúrájába. Hogyan lehetséges os? Természetesen ennek is megvannak a feltételei,s megfelelő előzményei és a szükséges alapjai. Blőször tehát ezeket kell röviden megvizsgálnunk. Az a változás, mely a sok munkától meg nem terhelt s a szorosabb együttélést biztosító életből haladt a kötöttebb, imdividualisabb jellegű*, részes, napszámos, vagy a kispa-