Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Takács Lajos: Mese és olvasmány egy mesefenntartó közösség életében

rassti élet feie» a mit század régén már mindinkább kibontakozott és a faluba* is erősebben felismerhető volt. I változás természetesen szoros tartozéka az egész nagy társadalmi változásnak, mely a mult század második felében nálunk is végbement. Éppen ezért nem csupán a falu szellemi élete változott meg és alakult a társadalmi és gazdasági átalakulásnak megfelelően, hanem a falu felett lévő közvetlen réteg, a vidéki intelligencia is* De óriási mértékben átalakult as ezek felett álló városi lakosság is. Tehát a falu belső gyors mozgásához hozzájárult a felülről átcsapó bonyolult és sokirányú hatás is. A városokban új helyzet alakult: új olvasóréteg született meg a fokozatos kapitalizálódással járó átalakulás következtében: a kispolgárság s as ehhez erősen idomuló munkásság, üj igény• támadt e rétegnek és ez a hagyományok és régi igények mellett egyre jobban érvényesült. A vidéki olvasóközönség is rendkívül megnőtt a korábbihoz képest. Itt természetesen lassabban mozdult az élet s a hagyománynak sokkal döntőbb volt a szerepe. Azonban tény as, hogy a könyv egyre jobban hódított és az olvasási igény egyre nagyobb lett. lágyon természetes, hogy éppen egy kapitalizálódó társadalomban ezt as igényt a könyvkiadók nem hagyják kihasználatlanul: egymás után alakulnak meg új könyvkiadó vállalatok és ontják a könyveket az új rétegek felé. Míg a nagyobb szellemi szinten álló városi polgárság s részben a munkásság is hamarosan kialakított egy új jellegű irodalmat, a falusi olvasórétegek és azok, akik a faluról nem régen szakadtak el s emlékezetükben még élénken éltek a falusi élet egyes mozzanatai, a falusi élethez kapcsolódó s korábbi Ízlésüknek megfelelő könyveket kerestek. Innét van az, hogy e körökben olyan nagy népszerűségnek örvendtek a széphistoriák nyomtatott változatai, aztán a betyártörténetek, izgalmas kalandok, egyszóval a románcok. Iz volt nagyjából és általánosságban a parasztság felett levő rétegek "irodalmi é~