Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

tőnek, inig lehet, szívesen esznek hozzá hónaposretket is. Íz utóbbit a fűszerestől vásárolják. 1 reteknek és a vöröshagymának a fogyasztása szükséges és egészséges, ennek azonban nincsenek tudatában. Kizárólag izletessége miatt fogyasztják a zsíros ételhez a nagy melegben. A legszegényebb parasztok paszta kenyeret esznek vöröshagymával, a legnagyobb dologidőben is. Az étel mellett a módosabb gazdák kosarában rendszerint borosvizet, a szegényebbekében pedig vizet találunk. Az italt gyakran még akkor is kiviszik magokkal csattosüvegben, amikor a mezőőrök már kinyitották a kutakat a mezőn. Mégis, a hazai italt azivesebben isszák. Ennek két magyarázatát adják; egyrészt tisztábbnak tartják a saját vizüket, másrészt nem kell az esetleg távoli mezei kúthoz menni. A früstök elmaradását a nagygazdák avval okolják meg, hogy ma már nincsenek napszámosok, és igy nem kell früstököt adni. A frttstökölés helyett mintegy órával előbbre hozzák az ebéd idejét. Ez a hideg ebéd azonban, - mint már láttak, - voltaképpen abból áll, amiből a korábbi früstök. Annak okát nem tudják megmondani, hogy a meleg ebédet ma már miért nem viszik ki a mezőre. A következő magyarázat látszik elfogadhatónak; a gazdálkodás megváltozott, a korábbi szemtermelést a nagymértékű kertgazdálkodás váltotta fel. A mezőn minden munkáskézre szükség van. Azok az öregek, akik korábban az ebédet készítették, a könnyebb munkát el tudják végezni a paprika és paradicsomföldön. A nagycsalád szétbomlása után a gazdaasszonynak az a szerepe,hogy a mezőn dolgozó családtagokat ebéddel ellássa, elmosódott, illetőleg megszűnt. Másik okként azt hozhatják fel, hogy a kertgazdálkodásra való áttéréssel a mezőgazdasági munkások alkalmazása megszűnt, és igy nem volt a munkások között olyan idegen, nem családtag, - aki miatt az ebéd jellegét meg kellett volna határozni. A vacsora időpontja kötetlen} mikor a munkával vé-