Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása

í géznek és hazamennek, akkor vacsoráznak* Ez az étkezés meleg fogásokból áll. Lényeges alkotóeleme ma is a leves:husleves vagy zöldségleves. A zöldborsó és zöldbableves ma már gyakran szerepel a nyári vacsorák étrendjében. A szegényparasztok közül sokan még nyáron is szárazbablevest vagy krumplilevest főznek, de ideálisnak ők is a husievest tartják, mert w

ez ad erőt". A leves után a polgári konyhában is ismert főzelékek következnek. Nóvák József ezeket a főzelékeket igy irja le: "Jobbára valami sürtt /főzelék/ készül, különösen dologidőben".^A "sürtt" elnevezéssel ma már nem találkozunk. Egyébként a vacsora helyzetét és minőségét is a gazdasági helyzet határozza meg. Általában a hét minden napjára meghatározott étrend nincs. A mai nyári étkezés már nem olyan kötött, mint a századforduló előtti. A téli étkezés sem olyan előirásosan kötelező, mint korábban volt. Ebben a polgári konyha hatását kell keresnünk. 3._A_táj)j

i

á].kozás_renáj^b^n_b_eállott_ váltósas_oka_i A legidősebb generáció a pörköltet, fasirozottat, kirántotthust tartja uj ételnek. Mindegyik ételt a század első éveitől kezdve készitik. Tekintettel arra, hogy ez a réteg még emlékszik az ételek bevezetésére, pontosan meg lehet állapítani segítségükkel a közvetítő réteget és az ételek első készítésének idejét. A pörkölt és a fasirozott készítését lakodalmi főzőasszonyoktól tanulták. A sülthus, mint frisshus készítési módot a századforduló előtt nem alkalmazták. Legfeljebb disznóöléskor sütöttek le hust a kemencében. Sülthust és rántotthust a munkások készitettek, mert hetenként vettek a fizetésből friss hust, disznót pedig nem vágtak. Igy a mai öregasszonyok a rántotthus és a sülthus készítésének bevezetőit a munkásokban látják. A többi uj étel készitésének ideje és közvetítő rétege nem követhető ilyen pontosan nyomon, itt inkább a város közelségének hatásával és a fokozódó ütemű polgárosulással kell számolnunk. A